[Epitesz-barkacs] szkop nelkuli kerdesek

Mágus Bérprogram Demo magus.demo at dpg.hu
2009. Jan. 18., V, 10:05:52 CET


Moczik Gabor  <pm_levlista at progzmaster.hu> 2009.01.18. 04:44:48 +1h-kor írta:

> Mágus Bérprogram Demo wrote:
> >>> 1)  "kerékpárdinamó" (tudom, hogy generátor) kézzel pörgetve
> >>>     "nagyon darabosan" forgatható, tehát ennek alapján
> >>> nem színuszos, hanem inkább "négyszögjel" keletkezik?
> >> Lehet, hogy rosszul tudom, de nekem úgy rémlik, hogy a kerékpáron 
> >> kommutátoros masina van, ami egyenáramot ad. De ha nem, akkor sem 
> > 
> > annyira sok helyen szerepel, hogy valójából generátor, meg állítólag
> > nem kefés, (én még nem szedtem szét) stb
> 
> Belul magnes forog, kivul a tekercseles van, nincs kefe, a feszultseg 
> szinuszos (ha egyenletesen forgatod).
> 
> > igazából a döglött fénycső (állítólag) akár 1200Voltnál már úgy működhet,
> > mintha 
> > jó fűtőszál  mellett kapna 140Voltot
> 
> Valoszinuleg nem fog kelleni 1200V, mindenesetre erdekelnek az eredmenyek.
> Azt erdemes figyelembevenni, hogy a fenycsoben normal uzemi korulmenyek 
> kozott nem folyik aram a futoszalon, tehat nem hiszem hogy ettol fuggene.

az alábbi helyen az összes Osram, Tungsram, és a jelenleg kapható "gagyitron"
megoldások kapcsolási rajzai, a 12Voltról félololdalú, azaz az egyik vége mindig +, 
a másik vége mindig  mínuszos  impulzust kap, stb.
(én ennek a kiküszöbölésére szeretném váltogatni a plusz-mínusz ágakat)

a 220Volt alattiaknál az "izzószálnak" is jelentősége van, 600V feletti DC-nél már nem 
egészen, de annak is vannak bajai  

talán ez a weblap tudja összefoglalni a legjobban (szerintem) a problémakört
-------------------------------- 
http://skory.gylcomp.hu/fenycso/fenycso.html

Elektronikus szempotból a fénycsö hideg állapotban a két vége között szakadást mutat. Kb 1...2kV feszültség hatására átüt és vezetövé válik. Ha az izzószálait felfütik akkor a gázon átfolyó áram megindításához szükséges feszültség 100...600V-ra csökken. (ezek az értékek természetesen tipustól, a fénycsö elhasználodottságától, hömérséklettöl és még sok egyébtöl függenek). Amikor a fénycsövön az áram megindult, az elenállása meredeken lecsökken, az átfolyó áram növekedni kezd- amit ha nem korlátozna semmi akkor ívkisülés alakulna ki a csöben és tönkremenne. Amennyiben az áramot valamilyen eszközzel (pl fojtótekercs) az üzenmi értékre korlátozzuk akkor 50...200V körüli feszültség és 50....500mA körüli áram tartományban fog stabilan üzemelni a fénycsö (megint csak sokmindentöl függenek a tényleges értékek). A gyakorlati tapassztalatok szerint a fénycsö erösen nemlineáris instabil eszköz, állandóan változik az ellenállása, elötét nélkül szinte lehetetlen normálisan üzemeltetni. A legoptimálisabban váltakozó áramú (f > 10kHz), szimmetrikus hullámformájú (szinusz, négyszög, háronszög)), DC összetevöt nem tartalmazó feszültségröl üzemeltethetö. Bár müködik akár egyenárammal, akár impulzusokkal is de ennek hátrányos következményei vannak. Rövid ideü, nagy amplitudójú impulzusokkal való táplálás esetén a fénycsö nem ködfénykisüléssel fog üzemelni, hanem pillanatnyi ivkisülések sorozata alakul ki benne, ami rontja a hatásfokát és csökkenti az élettartamát. Azonkivül általában a 2 vége nem egyformán melegszik fel, különösen ha a jelalak (az átfolyó áram idöfuggvénye) asszimetrikus, a különbözö áramirányokba a csö más ellenállást fog mutatni, kialakul egy DC áramösszetevö (a fénycsö egyenirányítani kezd) ez további élettartamcsökenést, hatásfokcsökkenést okoz. A fénycsö végei (idö elött) feketedni kezdenek, nem lesz egyenletes fénye a csö hossza mentén. Hasonló problémákat okoz az egyenáramú táplálás is, a fénycsö "katódjai" (izzószálai) közül lényegénben csak az egyik dolgozik ahelyett hogy megfeleznék a melót :) egymás között.
Sokan küldenek nekem ilyen egytranzisztoros 12V-os kapcsolásokat, hogy lám milyen egyszerü....
 Na igen, müködnek de.....tipikus példák az asszimetrikus impulzusok elöállítására. Az ilyen asszimetrikus áramkörökben igen nagy eséllyel egyenirányítani kezd a fénycsö, még akkor is ha oszcilloszkóppal nézve szinte szimmetrikus jelet kap. Egy soros kondenzátorral egyébként a DC összetevö kiküszöbölhetö, de az asszimetria nem. Tehát itt üzenem minden levélírónak aki ilyesmin agyalt: az ilyen kapcsolások valóban müködöképesek, de igen messze vannak attól, hogy korrekt módon hajtsák meg a fénycsövet....
Azthiszem innetöl érthetöbb valamivel miért áll annyi alkatrészböl egy elektronikus elötét. A fényerö szabályzáshoz elméletben egyszerüen csak az átfolyó áram erösségét kellene változtatni, csakhogy ha pl. az átfolyó áram értéke csökken akkor a fénycsö impedanciája megnöl, a hömérséklete (a belsö gáznyomás) csökken, a szükséges feszültség (tipustól, gáztöltettöl, sokmindentöl függöen) változik. Alacsonyabb hömérsékleten még instabilabb a csö, gyakran elöfordulnak benne állóhullám-szerü vagy mozgó esetleg forgó 
....


További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról