[Epitesz-barkacs] padloburkolat

[jhidvegi]

Agyagos wrote:

> Több leveledből idézek, talán nem lesz zavaró.

Engem nem zavar, sőt, megtisztelő!

>      Azt azért ne felejtsük el, hogy a hőszigetelési szabvány sem egy
>       lépcsőben került bevezetésre. (Az első ütem 85-ig volt érvényes
>       és k<0.85 W/m2K volt a követelmény, a második ütemé k<0.7 W/m2K,
>       és ez is hol van már!)

Na igen, de ha az ember nem a szabályok, hanem a pénztárcája meg a 
kényelme, biztonsága után megy, akkor nem a kötelező minimumot csinálja 
meg, nemde?

>       Ha már előkerült a passzív ház....
>       Az első passzív ház, amit annak is terveztek Szadán épül.
>       Külső határoló fala 50 cm-es,  ebből 35 cm a hőszigetelés!

:-))) Nem rossz! De sejtésem szerint egy ilyen házban szükség lehet néha 
hűtésre. Én pl biztos raknék bele klímát hőguta ellen, mert sosem lehet 
tudni, mikor miért van túl meleg bent. Ez persze keveset kellene, hogy 
járjon, inkább csak a tömegeket kell lehűteni, utána sokáig megint minden 
rendben.

>> Ma már a  rohadt sok fekete építkezés miatt evidens, hogy ezekre rá
>> kell szállnia az államnak valahogy. És előbb-utóbb fog is neki
>> sikerülnie.
>        Mint mindíg most is átestünk a ló másik oldalára. :((

Így van, és valszleg ebben az országban kismillió témában még nagyon 
sokáig így is lesz.

>        Ha tettenérnek, ugyanúgy megbüntetnek téged a hórukk munkára
>        összehívott baráti segítség miatt, mint az állami beruházáson

Csak odáig ne süllyedjünk, hogy ha a saját házamat matatom, az már ne 
legyen tettenérés jellegű dolog! :-) Amúgy persze, ez van, tettenérés, 
mert rengeteg fekete meló esetén hivatkoztak arra, hogy az x újgazdag 
fazonnak ez a sok roma és más lepusztultabb fazon mind haver, rokon... aki 
ott dolgozott.

>> a levegő számára, akár egy kéményhatáson alapuló cirkuláció is
>> bejöhet,
>         Nem.
>         A nád nem átjárható teljes hosszában. Ezért nincs méteres
>         nádsíp sem. :))

Nem maga a nád az átjárható, hanem mellette, ahogy a csövek (vagy felőlem 
rudak) ösze vannak rakva relatíve lazán. Mert hogy nincsenek szögletesre 
összepréselve, abban biztos vagyok.

>         Én annó úgy tanultam, hogy a levegő majdnem a legjobb
>          hőszigetelő -ha nem tud áramolni.

Erre adat is van: a levegő hővezető képessége 0,026W/mK. Az argoné meg 
asszem 0,016. Ezt használják ki a zárcellás hungarocellben. Ha a levegő 
áramolni ugyan nem, de diffundálni már tud, tehát pl egy olyan légréteg 
van, ami vizszintes, és a hő fentről lefelé halad, már a diffúzió bejön, 
és elcsesződik a móka.

>          Márpedig a levegő áramlása
>          zárt térben akkor indul meg, ha az oldalak közötti távolság
>          6-8 mm-nél nagyobb. (Lsd. hőszigetelő üvegek.)

Az más, mint amiről én beszélek.
Az üvegnél az van, hogy van egy 10-16mm-es távolság a két üveg között. Az 
egyiken lefelé, a másikon felfelé szeretne a levegő áramolni, és ebben 
egymást megakadályozzák.

Na most, ha van két akár 5mm-es ilyen légréteg egymással párhuzamosan, de 
távolabb egymástól, amiből az egyiknek a határoló felületei hidegebbek, a 
másiké meg melegebbek, és alul meg felül össze vannak kötve, akkor vidáman 
fog a levegő áramolni körbe-körbe.

A nádnál valami ilyesmit tudok elképzelni. Belül áramlik felfelé, valahol 
fent keresztbe kifelé, kívül lefelé, és alul valahol keresztbe befelé. 
Ennek semmi akadálya nincs akkor sem, ha csak néhány mm2-es csatornák 
sokaságából áll az áramlási tér.

Ezért aztán én bizony nem nagyon hiszem el, hogy a függőlegesen 
elrendezett nádköteg hővezetési tényezője akár 0,055 vagy akár 0,07 W/mK 
lenne. Talán, ha nagyon összenyomják, vagy ha vizszintesen szakaszolják 
valahogy, pl fóliával vagy mittudomén. De nem szokás rövid, mondjuk 30 
centis darabokra vágni a nádpallókat. :-)