[Epitesz-barkacs] Szunyogirtas kulteren

[Erdos Zoltan]

adalek a temahoz, most olvastam egy forumon :


  invázió


Olyan iszonyatos mennyiségû szúnyogsereg lepte el városkánkat, (Sárváron 
lakom, a Rába árteréhez közel, pontosabban a folyótól légvonalban egy 
kilométerre) hogy a szabad ég alatt képtelenség tartózkozkodni.

Két hete vonult le a folyón az árhullám, elárasztva a környezõ réteket, 
mezõket, odacsalogatva a katasztrófatúristákat. (Nem vicc!)

Én még soha életemben ennyi, a vizet valamilyen módon megörökíteni akaró 
embert a parton sétálgatni nem láttam.

A legszebb az volt, autózgatunk lépésben, vigyázva a tébláboló, nézelõdõ 
emberekre, (legalábbis én) felérünk a folyó fölé, és az elõttem haladó 
autós egyszerûen a híd közepén padlófékkel megáll. Talán a látvány 
nyûgözhette le, vagy mittudomén. Lehet, hogy a kamerája után kapott. Ez 
az incidens még nagyobb óvattosságra sarkallt, nem ok nélkül, a 
késõbbiekben többször is megismétlõdött.

Visszatérve a szúnyogokra, már bevetettük az összes, üzletekben 
beszerezhetõ (miket beszélek, idõközben hiánycikké vált) kemikáliát.
Minimum 30 km kell utaznunk a szomszéd, vérszívómentes városig az 
utánpótlásért. Nesze neked kereskedelem! Ezek hatásosságát is csak 
megkérdõjelezni tudom, vagy ráfogom az ellenfél óriási létszámára.

Csak tetõtõl talpig beöltözve merészkedem ki a szabadba, ennek ellenére 
testemet, fõleg arcomat különbözõ színû és méretû huplik díszítik.

Bátran állítom, aki teheti menekül. Nesze neked fürdõváros, a wellness 
fellegvára!

Ez az állapot több napos, lassan egy hetes, írtásnak se híre, se hamva. 
Legalábbis eredményesnek. Bár szombaton elhúzott a fejünk fölött egy 
mezõgazdasági gép. Utólag azt mondta a lányom, ez lehetett a felderítõ.

Végezetül. Ma uborkát kell szednem. (Van egy kisebb, százméteres 
kordonom, piacra termelek.) Az uborka szúrós, bökõs, hiába az védõruha. 
Ma meleg lesz. (Most a hûvös irodában ülök, nesze neked munkahely!) 
Plusz a dögök...


Ha túlélem, folytatom...