[Epitesz-barkacs] Fw: Fw: Jégeso szimulátorral végzett teszt
jhidvegi
jhidvegi at gmail.com
2009. Júl. 26., V, 23:39:38 CEST
Mágus Bérprogram Demo wrote:
> ez az a téma, amit nem látok szabványos vizsgálati formában sem,
> és a jéggolyó az építéstudományt lesz..rja
>
> http://www.agro.basf.hu/hu/news/ShowNews.do?newsId=730878
> Agrárhírek
> Félkilós tömbökkel indul a jégverés 08.05.23
> A nyári jég 10 kilométeres magasságban keletkezik,
>
> Ez a körforgás általában 2000 méter és 8-10 kilométeres magasságok
> között zajlik, bár a
> tegnapi viharok „teteje” a 14 kilométert súrolta. Minél többet és minél
> magasabbra
> „liftezik” a jég, annál nagyobbra hízik, és zuhanás közben kevesebbet
> olvad. Ami 2-3
> centis jégszemként ér földet, az 7-8 cm átméroju golyóbisként kezdte
> odafönt. Minden
> szokványos nyári zápor is jégesonek indul,
Nagyszerû, hogy ezeket így összeszedted. Korábban asszem vagy a Pártai
Lucia vagy valaki más hasonlót magyarázott az egyik idõjárás mûsorban, de
nem emléxem már, hol. Nem csoda, hogy így képzõdik a csapadék, mert
odafönn nagyon súlyos mínuszok vannak. Asszem a szokványos repülõgép
magasságban -30...-40 körül van valahol, de lehet, hogy sokkal hidegebb
az. Azért képzõdik a csapadék, mert ezen a hõmérsékleten, meg hát ezen a
nyomáson pláne már nem tudja a levegõ azt az abszolút nedvességet
megtartani. Idelenn is, ha már -10 fok alatt van a léghõmérséklet, már
igen száraz szokott lenni a levegõ.
Majd én is valahogy készítek egy-két pimponglabdányi jéggolyót, és
megpróbálom mérlegen szétnyomni. Hirtelen halvány lila fogalmam sincs,
mekkora lehet a jég szilárdsága.
Másik lehetõség: kalapácsot vagy más tömeget ráejteni úgy, hogy
szétmenjen, de éppenhogy. A kalapács leérkezési helyébõl, meg a
startmagasságból lehet tudni, mekkorák is az erõk kb. Utána már a cserépen
ezt az erõt bárhogy elõ lehet állítani az adott idõre.
Ezért nem tartom jónak az acélgolyós módit, mert ott az ütközéskori
sebességváltozás nagyon rövid idõ és táv alatt következik be, jóval
rövidebb, mint a jéggolyó esetében, szóval nem mond semmit. Max azt, hogy
ha tudod, mekkora sebességgel esik egy x tömegû jéggolyó, és egy
ugyanolyan tömegû acélgolyót lõsz rá ugyanolyan sebességgel, amit a cserép
kibír akárcsak egyszer is, akkor egészen biztos lehetsz benne, hogy a
jeget kibírja.
hjozsi
További információk a(z) Epitesz levelezõlistáról