[Epitesz-barkacs] tapasztalat: tejoltó témában

[Mágus Bérprogram Demo]

 <szepygab at gmail.com> 2009.03.23. 19:51:24 +1h-kor írta:

> On 23 Mar 2009 at 19:42, Hofferek Attila wrote:
> > És ebb~Nl milyen sajt lesz, és hogy hell tovább kezelni?  A sajtban az
> > utógondozás a pláne, nem az els~N hét.
> Friss sajt.
> Én is próbálkoztam vele, de folyton meg akart penészedni, pedig 
> nem roquefort lett volna belőle :-(
> Nem könnyű házilag biztosítani a megfelelő csíraszegény, 
> hőmérsékletű és páratartalmú érlelési körülményeket.

http://mek.niif.hu/02100/02115/html/5-864.html

Magyar Néprajzi Lexikon

"a sóval (esetleg más fűszerekkel is) összegyúrt túrót apró pogácsákká formálva szikkasztották, szárították. A kis túrócsomók így hónapokig eltarthatók. Ha a szikkasztás célzatosan füstjárta lakóhelyiség, konyha, kéményalja, padlás polcain történt - ami a Dunántúlon gyakori -, füstölt túrót nyertek. Ez a pogácsa alakban kiszárított túró a száraztúró, pogácsatúró, ill. füstöstúró, füstölttúró. Az É-Tiszántúlon a 19. sz. végéig szokásos e turófajta egyszerű szárítással való konzerválása. A friss turót többé-kevésbé szétmorzsolva, napon kiterítve úgy kiszárították, hogy vászonzacskóban tészta módjára tárolhatták. Ez a száraz túró, morzsolt túró főtt és sült tésztára úgy használható fel, hogy előzőleg vízbe vagy tejbe áztatják. "

a sajt eleve többnyire azzal a céllal készül, hogy sajttest formájában való érlelés, szikkasztás után turóvá gyúrva konzerválják. Ehhez meghámozzák, szeletelik, elmorzsolják, sóval, pálinkával, olykor paprikával összegyúrják, s légmentesen edénybe zárják. Századunkban a tartósított turónak szánt juhtejet a Duna-Tisza közén (Kiskunság, Bácska) gyakran nem dolgozzák fel átmeneti időre sem sajtnak, hanem oltott turó az elsődleges termék, amit konzerválnak. Tehénsajt és tehéntejből készült oltott túró ily módon való rendszeres konzerválása nem szokásos; szórványosan, kivételesen fordul elő. A tartósított juhtúró népnyelvi elnevezései az Alföldön erős túró, érett túró, a Felföldön keserű túró, az É-Tiszántúlon és Erdélyben legtöbbször egyszerűen túró. Tárolóedényei közül leggyakoribb a - {túrósbödön}, ritkább a cserépfazék és az Alföldön, Felföldön előforduló - {túróskád}.