[Epitesz-barkacs] Klima

[jhidvegi]

Moczik Gabor wrote:

> Gondolom nem olyan drasztikus azért az, mert először elkezd kirakódni
> a dér, ezzel már rontva a hatásfokot, kicsit csökkentve a
> keresztmetszetet, majd rakódik tovább folyamatosan, amég el nem
> tömítődik.

Valahogy így van, de ez nem ront sokat érdekes módon a bejövő nafta 
hőmérsékletén. Akkor viszont, amikor már hóemberré vált, és nincs 
légáramlás, elég drasztikusan leesik a hőmérséklet. És ez nem elmélet, 
hanem tapasztalom. Simán lehetne érzékelni, de ez a része se valami jól 
van megírva a proginak vagy a mérőáramkörök nem valami korrektek. Néha 
megesik, hogy megfogom a levegő hőérzékelőjét, hogy a kézmelegtől úgy 
érezze, hogy már kikapcsolhat, ekkor átvált leolvasztásra.

> Ha mondjuk csak éppen van harmatpont alatt a hőcserélő,
> akkor nem egy kétperces folyamat ez, hosszú időre kell deriválni,
> közben több zavarójel is keletkezhet: - a kültéri hőmérséklet is 
> változhat (pl. felkel a nap)
> - a kültéri páratartalom is változhat (felszáll a köd)
> - ha tetű nagy köd van, elkezdődhet a folyamat már az induláskor is,
> és sosem lesz állandósult állapotban mérési eredmény, stb... Ezt

A felkel a nap c. folyamat szerintem nem játszik, az ennél lassabb. Akkor 
is, ha rásüt a klímára, szinte hatástalan.
A köd is sokkal lassabban száll fel.
Ha nagy köd van, akkor valóban elég gyorsan lesz eldugulva, és ezt elég 
jól le is kezelik a szerkezetek. Ekkor is van azért szerintem valami 
lehetőség elviekben is. Ha a kültéri hőcserélő marhára lehül (egyis 
srác -40 fok körüli hőfokot is mért a venti kikapcsolásával), ekkor elég 
szerény a bejövő hő, a levegő, amit a beltéri fúj, szinte hideg. Szóval 
volna itt mit bent is érzékelni. A jól működő állapotban legalább 30 fokos 
kéne legyen a beltéri csőhőmérséklete, ezt lehetne érzékelni.

> Elég komplikált azért ezt leprogramozni... Ilyen soktényezős
> dolgoknál ha megbízható működés kell, célravezetőbb eleve a hibát
> érzékelni, vagy legalább a zavaró tényezőkből is mérni valamit.

Valóban, és van is az újabbakban egy plusz hőérzékelő a kültériben, amit 
már nem egy ilyennek a beüzemeléskor való távsegítségnél tapasztaltam: 
elmondták, hogy megy még két kanóc egy külön kábelen a kültéribe. Lehet, 
hogy én is az optikai helyett ezt a módit fogom választani. Még 
diffhőmérséklet mérés is szóba jöhet, pl úgy, hogy a kültéri 
léghőmérséklet és a kültéri egység hőcserélője közti hőfokkülönbség nem 
lehet egy bizonyos értéknél nagyobb. Ha nagyobb, akkor legyen leolvasztás. 
Asszem ezt még diódákkal is meg tudnám csinálni.

> Mindig azonos idő után hagyja abba a leolvasztást?

Igen, ez sajna fix. Általában elég, de vannak fura jelenségek. Pl van, 
amikor nagyon felvastagodik az immár jég, ekkor nem bír elbánni vele a 
rendelkezésre álló 6 perc alatt. A másik jelenség, ami inkább 
konstrukciós, hogy a váz alsó része, ami csak kijjebb van picit, mint a 
hőcserélő, fel tud épülni egy jéghártyafal, ami pár mm vastag, és akár a 
hőcserélő fele fölé is tud nőni. Ez ellen csak úgy lehetne védekezni, hogy 
le kell flexelni a lemezperemet, amitől persze merevségi problémák 
lesznek, de alulról meg lehet ezt oldani máshogy. Addig is néha ilyen 
időben kimegyek, és kézzel letördelem ezt a jégfalat.

> Ha sikerül kilogikázni, hogy milyen szisztéma szerint kezd el
> leolvasztani...

Azt már eléggé kilogikáztam. Ezt a beltéri csőhőmérsékletet veszi 
alapvetően figyelembe, meg azt a tényt, hogy kell-e neki fűtenie vagy nem. 
Ha nem nagyon, ki-kikapcsolgathat, akkor jó eséllyel leolvaszt, ha kell. 
Ha nagyon kell fűtenie (magasra van a hőfok állítva), akkor lehet, hogy 
nem nagyon akar átváltani. De nem mind ugyanezt csinálja.

És bizonyos időnként minden körülmények között leolvaszt. Ez az, ami a 
témaindító volt részemről, és amit ki tudok (fogok) lőni.

Valszleg az egész téma mindenkinek érdektelen. Valszleg más klímák máshogy 
vannak programozva. Az inverteresek meg gőzöm sincs, hogy csinálják.