[Epitesz-barkacs] Fű

[jhidvegi]

vajk fekete wrote:
> szeintem minden felkemenyedik, mert ugy torik el.
>
> ha hajligatod, nem orokke hajlik, hanem egyszer eltorik. miert torik el? 
> mert ridegge,
> rugalmatlanna valt.

Vagy azért, mert az eleve jelen lévő diszlokációk (kristályközi repedések) 
szépen terebélyesednek, makroszkópikus törésekké válnak, és végül, amikor 
már átérnek bármelyik a keresztmetszeten, elválik a két rész. A 
hajlítgatás közben a kristályok elcsúszkálnak egymáson, és mivel erő is 
van köztük, surlódási hő keletkezik.

A felkeményedéshez nem igazán tudom, mi kell, lehet, hogy a kristályok 
mérete kell, hogy változzon, csak nem tudom, merre, nagyobbaknak vagy 
kisebbeknek kell-e létrejönniük.

Mindenesetre más fémeknél drasztikusabb is tud lenni a dolog. Pl rezet 
hevítéssel kilágyítok, olyan puha lesz, hogy szinte benne marad az 
ujjlenyomatom, ha jobban megfogom :), és már 1 hajlítástól legalább a 
duplájára keményedik. Értem ez alatt, hogy megnő a húzó-nyomó szilárdsága, 
ami érezhetővé válik.

Ugyanakkor pl félkemény laposrezet meghajlítok, az meg úgy is (prés 
hajlítószerszámban), hogy két görgő re fekszik, és középen egy él nyomja. 
Érdekes módon sarkos hajlítás jön létre. Acélnál nem. Tehát itt a 
hajlítási helyen a deformáció inkább puhítja az anyagot. Lehet, hogy 
azért, mert hengerlik az alapanyagot, és az tudja a legbikább módon 
felkeményíteni.

> valahogy ugy kepzelem, hogy a kemenyseghez olyan belso szerkezet kell, 
> amiben
> feszultseg van, nem lazan allnak a kis rugok, hanem minden mindenhez meg 
> van feszitve.

Így is el lehet képzelni, de belátható, hogy egy rugórendszer, ami 
lineáris az adott tartományban, ugyanakkora rugóállandót hoz létre 
előfeszítve. mint lazán. Viszont lehet, hogy ha megváltoztatjuk a 
rugórendszert, több és kisebb rugó van, akkor keményebbnek fog mutatkozni.

Acél edzésekor más lesz az ábra. A vas-szén állapotábrában vannak 
mindenféle kristályszerkezetek, jó kis neveik is vannak. Ha gyors a hűtés, 
akkor pl a martenzitnek nevezett szerkezet mintegy befagy.

Aztán vannak olyan anyagok, amiket elég felmelegíteni és hagyni lehűlni, 
és kemény lesz.

Szóval nem egy egyszerű dolog ez.

Kaszánál a tapasztalat lehet a döntő, és még tán a kovácsot sem érdekli, 
miért jó az, amit művel. Viszont amelyik tudja, hogy milyen összetételű 
anyagnál jön elő legjobban a kedvező hatás, az nyert. Nos, nekem nem ilyen 
a kaszám, az szinte biztos. De majd kísérletezek vele. Pl úgy lehet, hogy 
puhán hagyva megnézem, mit lehet vele megkarcolni, aztán megkalapálom, és 
újra megnézem, van-e változás. Ha nincs, akkor ennél a kaszánál hittan a 
dolog, ha van, akkor nyert.

hjozsi