[Epitesz-barkacs] Desztviz

[jhidvegi]

Palasik Sandor wrote:

> Attól függ, hogy mennyi kell.
>
> Ha kevés, akkor műgyanta: 2000 Ft először, 650 a csere, a leírás szerint 
> kb.
> 100 literre elég.

Nem igazán bízom benne, úgy érzem, hogy a lágy vízre hajtanak, szóval 
nátriumra csereberélnek. Ami pedig kevert ágyas meg ilyesminek van 
elnevezve, az jóval drágább.

> http://www.aquadepo.hu/shop/product_info.php?cPath=82&products_id=581
>
> Ez meg ozmózis szűrő, akvaristáknak, 300l/nap, 26000 Ft.

Ilyesmit találtam, de nem tetszett az, hogy baromi drága a rendszeres 
felújítgatás.

Aztán lehet, hogy hagyon a fenébe az egészet, vannak cégek, ahol m3-számra 
ömlik, mosnak vele, meg ami belefér. Néha elmegyek pár ballonnal, és kérek 
tőlük. :-)

Amúgy leteszteltem a klímból kifolyó elég szutykos vizet. Elsőre átszűrtem 
papírzsebkendőn, hát nem volt valami hatékony a szűrés. Ez is hagyott 
foltot száradás után, de inkább csak a szélén, mint középen. (Volt csapvíz 
referencia, na az telibe hagyta a foltot.)

Aztán ülepedett fél napig, és újra cseppentettem ugyanarra az üvegre, az 
már jóval meggyőzőbb. Pedig látszott a vizen, hogy nem kristálytiszta.

Legközelebb megnézem, milyen az a víz, ami az öreg hűtő leolvasztásakor 
keletkezik. Ennek a fagyasztó részén halmozódik fel sok jég, ezt szoktam 
leolvasztani, de még sosem próbáltam ki, hogy ez hagy-e foltot. Az előző 
emilben található rajz szerinti valszleg nem hagyna.

Az olyan desztilláló, ami forralja a vizet, nem az igazi, mert ott aerosol 
is keletkezik, ami viszi magával a cseppekben az oldott anyagokat.

Feltettem a hix-tudományban egy kérdés, hogy elvileg lehetséges-e olyan 
desztilláló ketyerét csinálni, ami ha beindul, nem kér energiát. Persze a 
gyakorlatban lenne fűtése, mert vannak veszteségek, de ha ezek nem 
lennének, lehetséges-e. Nekem nem sikerült konsruálni olyan elvi ketyerét, 
ami megtenné ezt a szivességet. Ugyanis a befelé menő vízáram nem képes 
felvenni a kifelé jövő gőzáram hőjét. Ha pl 10 fokos a befelé menő víz, 
annak egy kilója 90 kcal hőt tudna felvenni a forráspontig, míg a szembe 
áramló gőz lecsapatásához 540 kcal hőt kellene tudni elvonni. Azt tudni 
kell, hogy a gőz nem tudja az azonos nyomású vizet felforralni. Sehogyse 
sikerült olyat agyalni papíron, hogy a gőz forralja fel a vizet. Ha a gőz 
nagyobb nyomású, akkor ez menne, de akkor az a víz, amit forralunk vele, 
nem produkálja ezt a nagyobb nyomású gőzt.

De a párologtatós, nem forralós módszerben se láttam a megoldást. Ha az a 
felület, amin lecsapódik a gőz, a bejövő víz által van hűtve, az jó, de 
itt is ugyanaz a probléma. Adott tömegáram, tehát a kifelé menő, lecsapódó 
vízgőz elvonandó hőigénye jóval nagyobb, mint a befelé menő, felmelegedő 
vízé, és ha sikerül felmelegíteni a gőz (vagyis az alatt lévő víz) 
hőfokára, nem is fog lecsapódni rajta semmi. Szóval kell egy elég jelentős 
hőtranszfer, aminek a gőzlecsapós részén elvont hőt nem lehet 
hasznosítani. Vagy én nem tudtam olyat kitalálni.

Tovább is feszegettem az elveket. Nagynyomású víz, pl 140 bar áramlik 
ferdén felfelé egy csövön, vele szemben meg hasonlóan áramlik lefelé a víz 
egy másik csövön. Persze közben van egy tartály, ahol a párolgás 
megtörténik jó magas hőmérsékleten, és a lefelé jövő csőrészben 
kondenzálódik, miután átadja a hőt a felfelé áramló csőben levő víznek. 
Ennek csak az lenne az értelme, hogy a marha nagy nyomású víz sokkal több 
hőt tud felvenni. De nem tudom, mennyit, és gyanítom, hogy ez se tudja 
felvenni a teljes gőzhőt. Persze ez nem megvalósítandó, csak agyalmány.

A neten mindenesetre nem találtam olyan desztilláló ketyerét, ami a 
párolgáshő (vagy forráshő) jelentős részét, nem csak 1/6-odát vissza tudja 
forgatni a rendszerbe.

Persze belátom, hogy ennek nincs gyakorlati jelentősége, csak nagyon 
érdekelt a dolog elviekben.

hjozsi