[Epitesz-barkacs] paratartalom meres

[Mágus Bérprogram Demo]

Hofferek Attila  <hofi at soka.co.hu> 2009.11.04. 11:39:25 +1h-kor írta:

> Hofferek Attila írta:
> > vajk fekete írta:
> >> Sziasztok,
> >>
> >> van valakinek tippje olcso, egyszeru, beszerezheto paratartalom 
> >> merore? Nem kell nagy pontossag, csak mondjuk tudjam, hogy 
> >> 40-50-60-70-80% van-e a lakasban.
> > 
> > Készíteni benzinben kiáztatott -zsírmentesített- hajszálból? Bár azt nem 
> > tudom, az relatív vagy abszolut páratartalmat mér-e?
> 
> http://sulifizika.elte.hu/html/sub_p380.html

ennél gyorsabb lenne 2db hőmérő egymás mellett, de az egyiknél 
vattával felszívott vízes rongy segítségével

ha 40%, akkor jobban párolog, emiatt jobban hül, mint a száraz,
és ez nagy pontosságot is tud adni
 
-------------
A gyakorlatban a nedvességet pszikrometerrel határozzák meg, mert ez a legkönnyebben és legegyszerübben vezet célhoz és aránylag pontos eredményeket is szolgáltat. Az August-féle pszikrometer áll: 2 hőméréből, melyek egymással szemben keresztalaku vasszerkezeten vannak megerősítve. Az egyik hőmérő gombje finom musszlinszövettel van bevonva, melyről pamutszálak nyulnak le egy vizzel telt kis csészébe. A viz a csészéből felszivódik és a hőmérő gömbjét állandóan nedvesen tartja. A másik hőmérő mutatja a levegő uralkodó hőmérsékletét. A nedves hőmérő párologván, az erre szükséges meleg elvonatik tőle, aminek következtében benne a higany a levegő hőmérséklete alá sülyed. A nedves hőmérő mindaddig sülyed, mig a párolgás tart. Mivel azonban a levegőtől is kap meleget, e két ellentétes hatás nemsokára ellensúlyozza egymást s a hőmérő megállapodik egy ponton, mely rendszerint alacsonyabb a száraz hőmérő adatánál. Minél szárazabb a levegő, annál nagyobb lesz a különbség a két hőmérő között. Telített levegőben (ködös, esős időben) a száraz és nedves hőmérő egyenlően állanak, mert akkor nincs párolgás. A kisérlet és a számítás alapján táblázatokat állítottak össze, melyekből a száraz és nedves hőmérő állásainak megfelelőleg könnyen ki lehet keresni a páranyomást és a relativ nedvességet. Legjobban el vannak terjedve a Wild-Jelinek-féle pszikrometrikus táblák. A pszikrometer kezelése némi gondot igényel; főleg ügyelni kell arra, hogy a nedves hőmérő burkolata jól működjék. Télen 0° alatti hőmérsékletnél magát a gömböt kell megöntözni, hogy finom jégréteg támadjon rajta, mely szintén párolgás következtében sülyeszti a nedves hőmérőt. Az orosz meteorologiai állomásokon télen összehasonlított hajszál-H.-ek működnek az Auguszt-féle pszikrometer helyett.
--------------------------------------------------------------------------------
Forrás: Pallas Nagylexikon