[Epitesz-barkacs] 60/40/20 radiator
jhidvegi
jhidvegi at gmail.com
2010. Dec. 30., Cs, 08:07:52 CET
Mágus Bérprogram Demo wrote:
> ha összesen csak 1 radiátorágam van, és
> a keringeto legkisebb állásában 60/58-at tapasztalok,
Akkor örülj, hogy az egész radiátor 60 fok körüli, és a legjobb hőleadás fog
létrejönni, hiszen az egész radiátorfelület lesz meleg.
> akkor melyik lenne a jobb: ezt az 1 ágat fojtogassam, vagy
> ESBE keverőcsap fojtogatás nélkül?
Az esbe akkor kellene, ha azt akarnád, hogy a radiátor ne lehessen melegebb,
mint pl 60 fok, de a kazánból néha ennél sokkal forróbb víz is jöhet. Ha ilyen
problémád nincs, akkor az egész fojtogatásosdi részemről nem is érthető. Az csak
arra lenne jó, hogy a szivattyúnak nehezebb dolga legyen.
Kicsit hosszabb fejtegetésbe fogok, remélem, érthető lesz:
A hőfokesés és a radiátorfelület meg a teljesítmény összefüggenek. Kb 10W/m2fok
körül van egy radiátor hőleadása. Tehát ha mondjuk 40 fokkal melegebb egy 5m2-es
radiátor a szoba levegőjénél, akkor 10W/m2fok * 40 fok * 5m2 = 2000W körül lehet
a radiátor teljesítménye. Ennyit vesz ki a kazánból. Ha a kazán többet ad, akkor
forróbb kell legyen a radiátor. Ha fojtogatod, akkor is, csak akkor a radiátor
egyik része forróbb, másik rész kevésbé forró lesz, az átlagnak meg kell lennie.
Nincs értelme annak, hogy a radiátor szándékosan ne teljes egészében egyforma
hőfokú legyen, ha az amúgy magától előállna.
Ha a kazánba befűtesz, esetleg nagyobb lesz a felszabaduló teljesítmény, mint
amit a radiátorok leadnak, ekkor a víz hőfoka nő, a növekmény hőtárolódást
jelent. A víz 4,2kJ/literfok=kWs/literfok hőt tud tárolni. Tehát, ha van a
rendszerben mondjuk 100 liter víz, és - maradva a fenti példánál - 2kW megy le a
radiátoron, mert épp 60 fokos a víz, de a kazán 4kW-ot termel, akkor a maradék
2kW a vízbe kerül, ami miatt:
2kW/(4,2kWs/literfok*100 liter)=5e-3 fok/s a vízhőfok emelkedési sebessége, azaz
kb 0,3 fokkal emelkedik percenként a hőmérséklet. Ha egy órán át menne így,
akkor 18 fokkal melegebb lennw a fűtővíz. De persze közben nem így lesz, mert
melegebb radiátornál több hő jön le. Az állandóult állapot 80 fokkal melegebb
radiátornál állna be, tehát közel a forráshoz - de csak a számpéldában. Ha tehát
fojtogatnád, azzal rontanád a hőleadást, és akár fel is forrhatna a víz, hiszen
a 80 fokos átlaghőmérséklet-többlethez kb 100 fok tartozik, de ha alul 10-zel
hidegebb lenne, felül 10-zel melegebbnek kéne lennie, az meg ugye már 110 fok,
és csak nagyobb nyomáson lehetséges.
A radiátoroknak összesen kell lenni akkora felületüknek, hogy valami épeszű
hőmérsékleten a max kazánteljesítményt is ki tudják szolgálni. Az emlegetett
60/40 akkor áll elő, ha jó sok radiátor van, a vízáram relatíve kicsi a fenti
esethez képest. Miről is van szó?
Ha 20 fok a különbség az előremenő és a visszatérő között, akkor - még mindig a
fenti példánál maradva, tehát a 2kW-os fűtésnél - 2kW/(4,2kWs/fokliter*20fok)=kb
0,024liter/s a vízáram, tehát percenként 1,4 liter víz megy csak. Nyilván a
szivattyúd sokkal többet tud, mondjuk 14 liter/percet, ezért van, hogy nem 20,
hanem csak 2 fok az előremenő és a visszatérő közti különbség. (Persze itt ez
egy kreált adatokból álló példa.)
Nagy háznál sok radiátornál, nagyobb teljesítménynél állhat elő az, hogy bár a
szivattyú is sokat tud, de a teljesítmény is marha nagy, és ezért van mégis 20
fok az előremenő és a visszatérő között. Pl a szivattyú tud ott is 14
liter/percet, de a teljesítmény nem 2, hanem 20kW.
Neked elvileg, ha ez tényleg csak 2 fok a különbség, és kicsi a teljesítmény,
valami icipici szivattyú is elég lenne, de ha adott a szivattyú, akkor ez így
jó, ahogy van, a radiátorok jobban ki vannak használva.
Az esbe szelepes hőfokcsökkentésnek akkor van értelme, ha jó sok a radiátor, és
ha véletlenül túl forró lenne a víz, akkor hirtelen nagyon meglódulna a szoba
hőfoka, nagy lenne a szivattyú be- és kikapcsolása hatására előálló hőfoklengés.
Másik eset, hogy ha padlófűtést használ valaki, ahova korlátozott hőmérsékletű
víz mehet csak. Vagy a már korábban felvetett példa, ahol hőtároló tartályt akar
valaki, és azt jól fel akarja fűteni, hogy ne kelljen még nagyobb hőtároló
tartály, de azt nem akarja, hogy emiatt a radiátoroknak is marha melegeknek
kelljen lenniük. Méginkább azért jó itt az esbe szelep, mert a tartályból fűtés
ideje alatt a radiátorok végig pl 60 fok alatt maradhatnak, miközben a tartály
hőmérséklete szépen csökken mittudomén 90 fokról 60 fokig. Amikor már 60 alá
csökken, a szelep el fogja zárni a söntágat, onnantól már a radiátorok is
hidegebbek lesznek.
Nálad most egyik se áll fent, a teljesímény úgy tűnik, hogy elég korlátozottan
áll rendelkezésre, szaunát nemigen tudsz csinálni. A padlófűtés meg a
tárolótartály esete sem áll fenn. Tehát egy ilyen szelep most nem indokolt, sőt,
problémát okozhat azzal, hogy lecsökkenti a kazánból kivehető hőt a
nyilvánvalóan kevés radiátor mellett. (Ha mégis beraknál, akkor a szivattyút a
radiátorkörbe kellene átrakni, vagyis az esbe szelep az előremenő oldalon a
kazán és a szivattyú közé kell kerüljön. Ugye ekkor volna az, hogy 60 fok alatt
az összes kazánvíz megy a radiátorokba, söntág lezárva. Ha a vízhőfok nagyobb,
akkor a radiátorköri vízáram egy része a söntágra kerül, és felül a pl 80 fokos
vízbe 59 fokos visszatérő keveredik, és 61 fokos víz megy előre, lent meg a
kazánba 59 fokos megy vissza. A kazán vízárama sokkal kisebb lesz, mint a
radiátoroké, ezért lesz jó nagy a hőfokeltérés, ott előáll ekkor a fenti icipici
vízáram. Na de ha bedurrantasz, akkor ez bajt okoz, mert minél melegebb a kazán,
annál kisebb lesz az ő vízárama, és végül felforr. Ha lenne tartály, akkor oda
mehetne a hő, de tartály az ugye nincs.
hjozsi
További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról