[Epitesz-barkacs] 60/40/20 radiator

jhidvegi jhidvegi at gmail.com
2010. Dec. 30., Cs, 08:07:52 CET


Mágus Bérprogram Demo  wrote:

> ha összesen csak 1 radiátorágam  van, és
> a keringeto legkisebb állásában 60/58-at tapasztalok,

Akkor örülj, hogy az egész radiátor 60 fok körüli, és a legjobb hőleadás fog 
létrejönni, hiszen az egész radiátorfelület lesz meleg.

> akkor melyik lenne a jobb: ezt az 1 ágat fojtogassam, vagy
> ESBE keverőcsap fojtogatás nélkül?

Az esbe akkor kellene, ha azt akarnád, hogy a radiátor ne lehessen melegebb, 
mint pl 60 fok, de a kazánból néha ennél sokkal forróbb víz is jöhet. Ha ilyen 
problémád nincs, akkor az egész fojtogatásosdi részemről nem is érthető. Az csak 
arra lenne jó, hogy a szivattyúnak nehezebb dolga legyen.

Kicsit hosszabb fejtegetésbe fogok, remélem, érthető lesz:

A hőfokesés és a radiátorfelület meg a teljesítmény összefüggenek. Kb 10W/m2fok 
körül van egy radiátor hőleadása. Tehát ha mondjuk 40 fokkal melegebb egy 5m2-es 
radiátor a szoba levegőjénél, akkor 10W/m2fok * 40 fok * 5m2 = 2000W körül lehet 
a radiátor teljesítménye. Ennyit vesz ki a kazánból. Ha a kazán többet ad, akkor 
forróbb kell legyen a radiátor. Ha fojtogatod, akkor is, csak akkor a radiátor 
egyik része forróbb, másik rész kevésbé forró lesz, az átlagnak meg kell lennie. 
Nincs értelme annak, hogy a radiátor szándékosan ne teljes egészében egyforma 
hőfokú legyen, ha az amúgy magától előállna.

Ha a kazánba befűtesz, esetleg nagyobb lesz a felszabaduló teljesítmény, mint 
amit a radiátorok leadnak, ekkor a víz hőfoka nő, a növekmény hőtárolódást 
jelent. A víz 4,2kJ/literfok=kWs/literfok hőt tud tárolni. Tehát, ha van a 
rendszerben mondjuk 100 liter víz, és - maradva a fenti példánál - 2kW megy le a 
radiátoron, mert épp 60 fokos a víz, de a kazán 4kW-ot termel, akkor a maradék 
2kW a vízbe kerül, ami miatt:
2kW/(4,2kWs/literfok*100 liter)=5e-3 fok/s a vízhőfok emelkedési sebessége, azaz 
kb 0,3 fokkal emelkedik percenként a hőmérséklet. Ha egy órán át menne így, 
akkor 18 fokkal melegebb lennw a fűtővíz. De persze közben nem így lesz, mert 
melegebb radiátornál több hő jön le. Az állandóult állapot 80 fokkal melegebb 
radiátornál állna be, tehát közel a forráshoz - de csak a számpéldában. Ha tehát 
fojtogatnád, azzal rontanád a hőleadást, és akár fel is forrhatna a víz, hiszen 
a 80 fokos átlaghőmérséklet-többlethez kb 100 fok tartozik, de ha alul 10-zel 
hidegebb lenne, felül 10-zel melegebbnek kéne lennie, az meg ugye már 110 fok, 
és csak nagyobb nyomáson lehetséges.

A radiátoroknak összesen kell lenni akkora felületüknek, hogy valami épeszű 
hőmérsékleten a max kazánteljesítményt is ki tudják szolgálni. Az emlegetett 
60/40 akkor áll elő, ha jó sok radiátor van, a vízáram relatíve kicsi a fenti 
esethez képest. Miről is van szó?

Ha 20 fok a különbség az előremenő és a visszatérő között, akkor - még mindig a 
fenti példánál maradva, tehát a 2kW-os fűtésnél - 2kW/(4,2kWs/fokliter*20fok)=kb 
0,024liter/s a vízáram, tehát percenként 1,4 liter víz megy csak. Nyilván a 
szivattyúd sokkal többet tud, mondjuk 14 liter/percet, ezért van, hogy nem 20, 
hanem csak 2 fok az előremenő és a visszatérő közti különbség. (Persze itt ez 
egy kreált adatokból álló példa.)

Nagy háznál sok radiátornál, nagyobb teljesítménynél állhat elő az, hogy bár a 
szivattyú is sokat tud, de a teljesítmény is marha nagy, és ezért van mégis 20 
fok az előremenő és a visszatérő között. Pl a szivattyú tud ott is 14 
liter/percet, de a teljesítmény nem 2, hanem 20kW.

Neked elvileg, ha ez tényleg csak 2 fok a különbség, és kicsi a teljesítmény, 
valami icipici szivattyú is elég lenne, de ha adott a szivattyú, akkor ez így 
jó, ahogy van, a radiátorok jobban ki vannak használva.

Az esbe szelepes hőfokcsökkentésnek akkor van értelme, ha jó sok a radiátor, és 
ha véletlenül túl forró lenne a víz, akkor hirtelen nagyon meglódulna a szoba 
hőfoka, nagy lenne a szivattyú be- és kikapcsolása hatására előálló hőfoklengés. 
Másik eset, hogy ha padlófűtést használ valaki, ahova korlátozott hőmérsékletű 
víz mehet csak. Vagy a már korábban felvetett példa, ahol hőtároló tartályt akar 
valaki, és azt jól fel akarja fűteni, hogy ne kelljen még nagyobb hőtároló 
tartály, de azt nem akarja, hogy emiatt a radiátoroknak is marha melegeknek 
kelljen lenniük. Méginkább azért jó itt az esbe szelep, mert a tartályból fűtés 
ideje alatt a radiátorok végig pl 60 fok alatt maradhatnak, miközben a tartály 
hőmérséklete szépen csökken mittudomén 90 fokról 60 fokig. Amikor már 60 alá 
csökken, a szelep el fogja zárni a söntágat, onnantól már a radiátorok is 
hidegebbek lesznek.

Nálad most egyik se áll fent, a teljesímény úgy tűnik, hogy elég korlátozottan 
áll rendelkezésre, szaunát nemigen tudsz csinálni. A padlófűtés meg a 
tárolótartály esete sem áll fenn. Tehát egy ilyen szelep most nem indokolt, sőt, 
problémát okozhat azzal, hogy lecsökkenti a kazánból kivehető hőt a 
nyilvánvalóan kevés radiátor mellett. (Ha mégis beraknál, akkor a szivattyút a 
radiátorkörbe kellene átrakni, vagyis az esbe szelep az előremenő oldalon a 
kazán és a szivattyú közé kell kerüljön. Ugye ekkor volna az, hogy 60 fok alatt 
az összes kazánvíz megy a radiátorokba, söntág lezárva. Ha a vízhőfok nagyobb, 
akkor a radiátorköri vízáram egy része a söntágra kerül, és felül a pl 80 fokos 
vízbe 59 fokos visszatérő keveredik, és 61 fokos víz megy előre, lent meg a 
kazánba 59 fokos megy vissza. A kazán vízárama sokkal kisebb lesz, mint a 
radiátoroké, ezért lesz jó nagy a hőfokeltérés, ott előáll ekkor a fenti icipici 
vízáram. Na de ha bedurrantasz, akkor ez bajt okoz, mert minél melegebb a kazán, 
annál kisebb lesz az ő vízárama, és végül felforr. Ha lenne tartály, akkor oda 
mehetne a hő, de tartály az ugye nincs.

hjozsi 



További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról