[Epitesz-barkacs] arvizvedelem

vajk fekete halaloszto at yahoo.co.uk
2010. Jún. 3., Cs, 21:33:29 CEST



a leboritom jo melyen foliaval, es arra pakolom a tartalyokat, az tenyleg mukodne.

ugy erzem rajottel hogy mirol papolok, csak meg nem hiszed el hogy ugyvan.

nem tul jo analogia: fuj a szel, ugy, hogy tok egyenletesen minden levegodarabnak van egy adott (azonos) sebessegvektora. ebbe az aramlasba beleteszel egy targyat. ki fogja kerulni. ahhoz hogy kikerulje, lesznek nagyobb meg kisebb nyomasu zonak, lassabb meg gyorsabb sebessegu reszek.

a talaj ugyanez. egy nagy szivacs, amiben tok lassan tok egyenletesen aramlik a viz. mm/perc alatti sebesseggel akar.

ha teszel bele egy akadalyt, akkor ott lesznek felgyorsulasok, mindenfele aramlas kialakul. raadasul eredetileg ha arrabb vitt egy homokszemet, akkor kerult helyere masik. de ha az akadaly mellol visz el egyet, oda mar kevesbe tud kerulni masik.

a vizatereszto kepesseg valtozas az egy inhomogenitas, ami a vizaramlasban is inhomogenitast okoz. az m1 mellett az arokban tok melyen folyt a folyo. szep lassan aztatta fel az ut alatt a toltest. de nem ment a a masik oldalra. aztan egy helyen volt egy beton "cso" az ut alatt. a toltesben nezve, egy inhomogenitas. a toltesben szivargo viz a vizzaro betonnak utkozve, szepen elindult a beton mellett. mintegy kikerulte. csak ekozben korbemosta.

a domboldalbeli haz detto ugyanez nagyban. szepen a talaj teljes keresztmetszeteben jon le a viz. asol egy godrot, es teszel bele egy beton hazalapot. inhomogenitas. jon le a viz, ki kell kerulje. ahogy kikeruli, szepen korbemossa. rossz esetben alulrol keruli ki, es szopas :-(

vajk








________________________________
From: jhidvegi <jhidvegi at gmail.com>
To: Amatőr építészek és barkácsolók klubja <epitesz at lists.javaforum.hu>
Sent: Thu, 3 June, 2010 19:54:19
Subject: Re: [Epitesz-barkacs] arvizvedelem

vajk fekete wrote:
> a gat ellensege minden olyan dolog, ami nem engedi at a vizet! mert a
> gat egy szemcsekupac, aminek a reseiben viz van. a viz lassan
> aramlik. amig az aramlas egyenletes, sehol nem erosebb mint masutt,
> nem mozgatja meg a szemcseket.
> 
> ha ebbe a tok egyenletes aramlasi terbe beteszel egy akadalyt, amin
> nem megy at a viz, akkor kikeruli. ettol az aramlas nem lesz
> egyenletes, helyileg erosebb lesz, oda tobb viz megy, es elkezdi
> elvinni a kisebb szemcseket.

Na várjál egy kicsit.
Ha a gát tetejére beteszek egy fél-1 méter magas teljesen záró réteget, ez mennyiben módosítja az alatta lévő rész áteresztő képességét? Honnan tudja mondjuk másfél méterrel lejjebb az a talajréteg, hogy neki most másképp kellene áteresztenie? Itt nem áramgenerátoros a dolog, tehát nem az van, hogy valamennyinek át kell áramolnia, ha törik, ha szakad, és ha valahol semennyi se tud, akkor máshol több fog menni!

Sőt, még azt se hiszem, hogy ha a gátba be lenne építve egy 5m3-es vízzáró betondarab (golyó vagy amorf, mindegy), akkor ott nekifogna a víz kikerülni, és átszakadna miatta a gát. Hacsaknem körülötte bármiért más a talajszerkezet.

> nem veletlen nincs a gaton pl sosem fa. egy fagyoker menten siman
> atszakadhat a gat.

Az inkább azért van, mert a fa nem egy teljesen statikus képződmény. Biztos mindenki látott már fagyökerek által megemelt járdát, úttestet, aszfaltot.

> ha a gat tetejere teritenenek foliat, es arra
> pakolnak a homokzsakot, szepen kimosna alola a talajt a viz.

Ebben biztos vagy? Nem azért lenne így, mert a fólia nem elég lágy, és a merevsége miatt pl a fúszálak és egyéb talajfelszíni egyenetlenség alakját nem tudná felvenni? Szerintem ha pl folpack vagy az a marha vékony csomagoló fólia, amivel gépeket szoktam magam is betekerni, az kerülne a gátra, és rá a homokzsák, akkor már nem mosná ki. Úgy lehet elképzelni, hogy ha van a talajban egy vizszintes áramlási tér, akkor úgy tekinthető, hogy ha ebben gondolatban elképzelek egy felületet, amin nem lép át a víz se lentről fel, se fentről le, akkor ez a felület akár lehetne fóliából is, nem változna semmi.

> ha
> tesznek foliat, azt buvarok szepen leteritik a gat oldalara a viz
> alatt jo hosszan, hogy a viz nekinyomja a felszinnek. a folia alatt
> felfele meg nem lesz aramlas a gat rezsujen a viznyomas miatt.

Hát ez az! Ha ennek a fóliának a felső széle rá lenne terítve kis szélességben a gátra, és a víztartályok (ez a vályú) itt egy orrszerű alkalmatossággal benyomná 1-2 centit a talajba a fóliát magát, akkor létrejön egy elég jó zárás. De ez - szerintem - működne fólia nélkül is.

hjozsi 


      
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lists.javaforum.hu/pipermail/epitesz/attachments/20100603/6791b86c/attachment.html>


További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról