[Epitesz-barkacs] nemet energia m.o.-on

[Mágus Bérprogram Demo]

jhidvegi  <jhidvegi at gmail.com> 2010.11.20. 22:48:22 +1h-kor írta:

> vajk fekete wrote:
> 
> > nem azert hasznaljak a vizet hotarolasra, mert olyan bazi jo a
> > fajhoje, hanem mert csoben szivattyuval trivialis mozgatni, es pl
> > atkergetni egy hocserelon. ugyanez betonnal vagy akar faval sokkal
> > nehezebb.
> 
> Nekem kombi megoldásként kúlékavics jutott eszembe, ami ugye szép nagy
> öklömnyi 

Középkor:
Különböző hypocaustumok voltak a középkori kolostorok, iskolák és királyi
palotákhideg helyiségeiben. Ezeknek a caustumoknak a központi része egy
nagyméretűkemence volt, melyet egy falazott előtérből hasábfákkalfűtöttek.
Földszintes épületek esetén a kemencét afűtendő helyiség alá süllyesztették. A
falazott oldalúkemence alját téglával rakták ki, boltozatát keskenyboltívek
sorozata fedte úgy, hogy a boltívek között 5-7cm. rést hagytak. 
!!!!!!!!!!!!
A boltozatra öklömnyi vagy nagyobbkavicsokból vastag, 1-2 köbméternyi töltést
helyeztek. Akavics fölött volt a fűtendő helyiség padlója, melyetnagyobb
kőlapokkal burkoltak le. A kőlapokat különboltozatra vagy közvetlenül a
kavicsra fektették,közepükön öklömnyi lyukat hagytak, melyek
akavicsfeltöltéssel voltak kapcsolatban, de a szobaioldaluk fémfedőkkel vagy
kődugókkal lezárható volt.Fűtéskor az égéstermék és a láng keresztülhatolt
aboltozat nyílásain és a kavicsfeltöltés résein, jelentősen felmelegítve azt.
Ilyenkor apadló lyukait lezárták, hogy a füst ne kerülhessen a szobába. A
fűtés befejezése utána lyukakat kinyitották, hogy a már tiszta meleg levegő a
szobába áramolhasson. Akavicsréteg sokáig tárolta a meleget, és egyenletes
fűtést biztosított a tűz elalvásaután is. Fűtéskor nem csak a kemence feletti
kavics, hanem a padló isfelmelegedhetett, így a fűtést a meleg levegő és a
kemence fölé eső padlórész isszolgáltathatta. A római birodalom bukása után
ezek a fűtési rendszerek még itt-ott megtalálhatókvoltak egészen a XIII-XIV.
századig. Természetesen ezek a fűtési módok agazdagabbak kiváltságai közé
tartoztak. A szegényebb embereknél a fűtés és afőzés egy helyen történt. Ilyen
volt a korábban kövekből-, majd később sárból,agyagból készített kemence. A
régészek sem tudják biztosan, de feltételezik, hogymár i. e. 2000 körül
légfűtést használtak több helyen is, például a knosszoszipalotában. A köveket
felmelegítették, s az égéstermékeket elengedték a szabadba,majd a meleg
köveken átáramoltatták a levegőt, s ez fűtötte a helyiségeket.A gazdagabbaknál
külön helye volt a fűtésnek, mely az idők folyamán egyre szebblett. Eleinte a
nyitott fűtések voltak uralkodók, azaz kandallóban tüzeltek az 1400-asévektől
kezdve. A kandallófűtéseknél is megjelentek az egyre drágább
kivitelűek,már-már művészi kialakítással. 
------------------------------------------------------------------------------
--
Page 3 
Az XVI. századtól napjainkig:Az 1500-as években jelent meg a takaréktűzhely
(sparherd), amely egyszerre tudtamelegíteni a helyiséget, lehetett rajta
főzni, és volt még egy sütőtere is.Természetesen ebben az időben még nem ez
volt a neve, ezt csak a XX. századelején kapta, a már fémből készített
változat. Gyakran kemencével együtt építettékezeket a tűzhelyeket, s ezekből
is készültek díszesebb kivitelűek.A XX. század elején építettek a tűzhelybe
úgynevezett tűzhelypatkót, amellyel melegvizet lehetett készíteni, vagy
központi fűtést üzemeltetni. A tűztérbe építették be apatkót, s az ott
felmelegített vízzel lehetett például radiátort fűteni. A tűzhelypatkótmár a
fémből készült tűzhelyekbe építették be.A cserépkályhákkal nem lehetett
nagyobb közösségi tereket befűteni, így például az1700-as évek elején a
színházakban úgy oldották meg a fűtést, hogy az előadás előtt2-3 órával
katonákat ültettek a nézőtérre, s azok a saját testmelegükkel fűtötték beazt.
Ekkor még nem volt központi fűtés. 1750-ben már készítettek
öntöttvasbólgőzkazánt, s az 1800-as évek elején jelent meg a melegvízfűtés.
Természetesenekkor még nem voltak szivattyúk, így azok gravitációs rendszerben
üzemeltek. 1925-ben alkották meg az első szivattyús fűtést.A gőzfűtések magas
hőmérséklete és gyenge szabályozhatósága miatt megalkottáka vákuum-gőzfűtést,
amely 100 °C-nál alacsonyabb hőmérsékletű gőz fűtőközegettudott előállítani.Az
egyre kisebb csőkeresztmetszetek miatt mind rendszeresebben építettek
beszivattyút a fűtési rendszerbe. Ma már szinte nem is építenek gravitációs
fűtésirendszert. A melegvízfűtéseknél megszületett a "tichelmann" rendszer,
mely mindenegyes áramkörnél ugyanakkora ellenállást biztosít. A csővezetékkel
történőtakarékoskodás miatt kifejlesztették az egycsöves fűtési rendszert.A
korábbi kazánok olyanok voltak, hogy azokban nem lehetett 70 °C-nál
alacsonyabba visszatérő víz hőmérséklete, mert ellenkező esetben a
harmatpontjuk alá lehűltégéstermékek miatt kiváló savak tönkretették a kazánt.
1975-ben jelentek meg azelső alacsony hőmérsékleten üzemelő melegvíz-kazánok.
Ezekben a visszatérő vízhőmérséklete már nem számított, nem tette tönkre a
kazánt. 1990-ben jelent meg apiacon a kondenzációs kazán, melynek a hatásfoka
úgy mond "100% felett van"(természetesen ez nem azt jelenti, hogy több energia
nyerhető ki általa, mint amitbefektettünk, hanem csak azt, hogy rossz a
viszonyítási alap).A fűtéstechnika fejlődése nem állt meg, elmondható, hogy az
elmúlt 50 évbennagyobb fejlődésen ment keresztül, mint az azt megelőző
évezredekben együttvéve

házfalhoz biggyesztett üvegházakban sok tízéve ezt már használják
 
Egyes jelek arra utalnak, hogy görög földön, Spártában született meg a
központi fűtés elve; mindenesetre az i. e. 350 körül épült epheszoszi
Artémisz-templomról feltételezik a régészek, hogy a padlóba épített csatornák
fűtötték; tüzelőanyagnak lignitet használtak.  


> kavicsokból áll. Szépen át lehet közöttük áramoltatni a levegőt. Persze nem 
> tudom, mekkora a fajhője, és mennyire hevíthető fel, de hogy olcsó
> (viszonylag), 
> az biztos.