[Epitesz-barkacs] vorosiszap megint

[jhidvegi]

Auth Gábor wrote:

>   De nem kell ekkora méretekben gondolkodni... olyan helyet lehet
> találni, ahol mélyebben van a talajvíz, vagy van egy vastag agyagos

Ez jól hangzik, de muszáj nekik ekkora méretben gondolkodniuk. Még ma is, amikor 
már igencsak alább hagyott a termelés, évi 300ezer m3 a termelés, mármint 
timföldből, ha jól emléxem az adatra (utánaolvastam, ezzel messze nem az elsők 
vagyunk a világon). Így is itt, ahol van a timföldgyár, már marha nagy 
területeket televágtak ezzel a tárolókazettásdival.

Lehet, hogy nem jól választottak helyszínt, de tényleg el tudom képzelni, hogy 
ha ekkora bazi nagy mennyiségekről van szó, akkor az már nem gazdaságos, hogy 
gödröt ásni... Nem lehet pár méter mélységgel operálni, vagy ha azt tennék, 
akkor nagynak kellene lennie a területnek, oda meg nem lehetne széttúrni hova a 
gödör tartalmát.

Ennek a X-es tározónak a felszíne a guglin méregetve kb 280ezer m2. Ha csak 10m 
lenne benne a jelen töltet, az is iszonyat mennyiség. Ha ennyit kidózerolnának 
oldalra (felejtsük el a talajvizet), az pokoli méretű lenne. Méterenként valami 
1000-1500 m3, de szerintem nem 10m-ről van szó. Látványban is kb ugyanez lenne, 
és még kiönteni is tudna. A nagy betöltött mennyiség miatt mindenképpen jókora 
emelkedés jönne létre az adott területen, ha a végén visszahordják a földet.

> vízzáró réteg, mint a kolontári tározó alatt, 2-3 méter mély gödröt

Ha csak 2-3 méter mély a gödör (szerintem ennél mélyebbre mentek eleve), és 
nullára veszik a végleges magasságot, az nagyon kevés iszap lerakását teszi 
lehetővé. Már a lé, ami a tetején úszik, az is meg kell legyen 1-2 méteres, hogy 
vissza lehessen szivattyúzni úgy, hogy a szélére hajlandó legyen kifolyni. Nem 
értek hozzá, de biztos kell valami folyadékrétegnek lennie a tetején, hogy a 
besűrűsödés és a lentről való beoldódás hatékony legyen.

Az az agyagos rész, amit említesz, az csak az egyik részénél van. Pont azon a 
sarkán, ahol a baj történt, és nincs kizárva, hogy szerepe van a katasztrófában.

>   A pécsi hőerőmű mellett is vannak még aktív zagytározók, de azok
> alig pár méter magas gáttal vannak körülvéve és a város közel
> legalacsonyabb pontján vannak, nincs hová follyon a lé.

Szerencsés választás, és lehet, hogy itt a zagyképződés sokkal kisebb. Erről 
semmit nem tudok.

>   Egy kiásott és feltöltött gödröt nehéz utólag mélyebbre ásni, egy
> gátat a "végtelenségig" lehet magasítani.

Itt - a riportok szerint - teljesen szabályosan jártak el. Ha nem így van, akkor 
az majd kiderül. A magasítás meg nem biztos, hogy csalási célból történt, hanem 
ez is része lehet a technológiának. Van az erőmű, aminek a termelése összefügg 
az egésszel valahogy. Rendszerbe szervezték. Ez adja folyamatosan a salakot, 
amiből készül a gát, szóval ahogy temelik a timföldet, bányásszák a bauxitot meg 
a szenet, úgy termelődik a vörösiszap is, meg az erőművi salak. Tudtommal csak 
ez az egy kazetta valamikor a 80-as évek vége felé kezdett épülni. Ha hibáztak a 
tervezésnél netán, akkor azok, akik már nem is biztos, hogy élnek, azok követték 
el.

Tudom, hogy mindenképpen fognak felelőst találni, de én pont azért vetettem fel 
ezt az egészet itt, mert látok rá esélyt, hogy egy spéci jelenségről van szó, 
amit eddig még nem kutattak ki, nem jöttek még rá, mi történhetett, milyen 
okokkal.

(Bennem amúgy az merült fel, hogy ha a modernebb technológiát csinálnák, akkor a 
bauxitbányákba kéne visszatölteni az anyagot. Ha meg utólag használni szeretnék, 
mint nyersanyagforrást, akkor nemtom, mi lenne a nyerő. Külszíni fejtéseknél 
egyszerűbb, de Mo-on mélyművelésűek a bauxitbányák.)

hjozsi