[Epitesz-barkacs] zoomos kerdes
jhidvegi
jhidvegi at gmail.com
2010. Sze. 9., Cs, 02:34:22 CEST
gyapo wrote:
> Persze termeszetellenes, mert olyan nincs, hogy a
> menyasszony hofeher ruhajan a napsutesben
> latszanak a csipkek, a volegeny fekete oltonyen
> az arnyekban meg a barna barsonyszegely, de a hdr
> kepen ezek tokeletesen latszanak.
> Vagy a csokitortan a tejszinhab, az meg konnyebb,
> mert a torta nem mozog az egyes kepek elkeszitese kozott.
Ez biztos, hogy ilyesmit lehet csinálni?
Az emberi szem annyiban lényegesen más, mint a bamba (jelenlegi) képkészítő
bármilyen cuccok, hogy ha a szemben van kémiai fényerőszabályozás is. Tehát
lehet, hogy a pupilla egy adott blendének felel meg, de a szem tudja, hogy ha
nézek egy árnyékos részletet, abban is egy fekete ruhás embert, és közben
hangyányit odébb látok egy napsütötte fehér ruhás embert, akkor mindkettőnek
egyszerre láthatom a részleteit. Azért, mert a sokkal nagyobb fényerejű terület
a retinán helyileg lesz érzékenységre visszaszabályozva úgy, hogy közben a kevés
fényt kapott terület nem, tehát annak megmarad az érzékenysége.
Szerintem ezt semmi ilyesmi trükkel, amikről itt írtok, nem lehet utánozni. Azt
el tudom képzelni, hogy idővel ezt a kérdést a ccd-nek megfelelő valami
érzékelőn meg fogják oldani, egyelőre szerintem ilyen nincs.
Az viszont érdekelne, hogy a csillagászok mit használnak a roppant zajos
égbolton hosszú exp idővel a baromi halvány objektumok láthatóvá tételére. Itt
is ccd-féleség van, egy riportban hallottam róla valamelyik csillagvizsgáló
igazgatójától.
Sőt, nekem még vadabb elképzelésem is van, és talán ezt is tudják: nappal is
lehet csillagokat fotózni. :)
Bolygókra máris be tudom bizonyítani: a holdat ugye szabad szemmel lehet látni
nappal.
Ha egy bolygófelszín hasonló fényességű (márpedig kb az kell legyen), akkor
"csak" egy olyan távcső kell, amiben a bolygó ugyanolyan fényesnek látszi, mint
a hold szabad szemmel. Ha ez teljesül, akkor fényes nappal is látható kell
legyen, persze csak ha nem a nap közelében van.
A csillag zűrösebb, mert bár annak többezer K a felszíni hőmérséklete, de
akármelyik is az, mindenképpen pontszerű. Tudtommal semmilyen épeszű nagyításban
se lesz a képernyőn korong. De azért el tudom képzelni, hogy mégis képes a
nappali égbolt fénysűrűségét űberelni, ha elég nagy távcsővel nyomulnak.
A bolygós módit egyszer hajnalban próbáltam: kis távcsővel néztem, és sokkal
tovább láttam, mint az szabad szemmel lehetséges.
Bocs, hogy elkanyarodtam a témától. Ez lefekvés előtti levezető kör, eddig trafó
vas tulajdonságait méregettem, meg traffancsot számolgattam, kicsit elzsibbadt
az agyam. :-)
hjozsi
További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról