[Epitesz-barkacs] haz szigeteles

[jhidvegi]

Balázs Bámer wrote:

>> A párát meg azért érdemesebb készülékkel lecsapatni, mert a készülék
>> teljesítménye olyan kicsi, hogy az elszívó ventillátorok pára miatti
>
> Mennyi energiát használ egy liter víz lecsapásához? Ehhez mennyi idő
> kell? Az a baj, hogy ez itt helyben lenne zajos.

Először is nem zajos. Nem mondom, hogy az ágy mellé kell tenni, de ha aszondod, 
hogy az előszobában van a legvadabb pára, ott elhelyezve az iratmegsemmisítőnél 
alig nagyobb holmit, a másik helyiségben már nem lehet hallani egyáltalán. Ha 
két ember beszélget úgy, hogy ott megy mellettük a cucc, abszolút nem zavaró. 
Alvásnál is meg lehetne szokni, de minek?

Energia: mértem már, folyamatos üzem mellett (tehát ő kapcsol ki-be) kb 
2..2,1-es a COP. Tehát a vízből kb ugyanannyi vagy kicsit több hő kerül ki, mint 
amennyi a konnektorból származik. Az meg, ha megy a kompresszora ennek a konkrét 
ketyerének, a ventillátorral együtt, ami benne van, 125W. Tehát felvesz 125W-ot 
és lead bő 250W-ot.

Mennyiség? Attól függ, mekkora a cucc. Ez ha jól emléxem, napi 10 litert tud 
kiszedni a levegőből, de sosem jött még ennyi össze. 2,5 literes a tartálya, ha 
az megtelik, megáll. De csővel is ki lehet vezetni belőle a vizet, akkor 
akármeddig mehet.

Ezért próbállak téged is ebbe az irányba paszírozni, mert asszem az 
elszívó-befúvó rendszered teljesítménye se lesz ennél sokkal kisebb.

> Különben a
> hővisszanyerő szellőzésben is visszakapom a lecsepott víz
> párolgáshőjét.

Hááát, részben. Nagyon valószínűnek tartom, hogy sokkal rosszabb az 
energiamérlege ennek, de mint írtam, nem ez lenne a lényege, hanem a személyek 
levegőellátása. Ha így állnál hozzá, akkor sokkal kisebbet kéne csinálni, amire 
nem lenne páraelvonás bízva.

> Ez nyáron már káros, viszont a hővisszanyerő szellőzés éjszaka hűt és
> szárít is.

Ez kétségtelen, nyári tapasztalatom még nincs. De majd lesz. Nem lepne meg, ha 
egy 25-26 fokos helyiségben a páratartalmat ezzel lenyomnád 50% körüli értékre, 
messze nem tűnne olyan melegnek, mintha a kinti, kánikulai levegő uralkodna 
bent, ami miatt akár 80-90% is lehet a páratartalom. Nekem már más az igényem, 
én egyelőre nagyon nehezen viselem a 25 fokot is. Szóval én mindenképpen 
klímával szárítom a levegőt. De azért majd kipróbálom ezt is.

> Akkor kapcsoljuk be, amikor nincs már főzés.

Azért majd még gondold át ezt az elszívási hely dolgot.

Különben van további tapasztalatom is: a főzés nem annyira sok párát juttat a 
levegőbe, mint a ruhaszárítás. Az vezet minden előtt. Utána jön a főzés, ha 
vendégek jönnek, a sima kis főzés bakfity. A fürdés viszont a kisfőzést messze 
űbereli. Az összevetés alapja: melyiknél milyen gyorsan telik meg a tartály.

Ha fürdés van (kis térről van szó) a páratartalom felmegy akár 80% fölé is, de 
elég hamar visszamegy a beállított 55%-ra, és ezalatt alig láthatóan nő a 
tartályban a vízszint. (Van neki ki piros úszójelzője). Egy adag mosott ruha 
megszáradása viszont drasztikus emelkedést okoz. Nálatok lehet, hogy naponta 
megtelne nem is egyszer.

Ha van valami szórópisztolyod, kipróbálhatod, mekkora nedvesedést okoz akár fél 
liter víz kipermetezése úgy, hogy el is párologjon. Én régen kipróbáltam, 
elképesztő. Szóval ha ki van a levegőből szedve pár liter víz, az nagyon 
érezhető.

Ha nyáron kint is nedves a levegő, a szellőzőrendszer bent se képes párát 
csökkenteni. Ez meg igen.

Nem mondom, hogy a szellőző rendszernek ne legyen ilyen funkciója, de ha 
egyúttal van egy ilyen kütyüd is, akkor ki tudod próbálni, neked mi az 
optimális, melyik mennyire járjon. A kb 40ezer Ft-os btto ár nem az a 
földhözverő összeg, és amióta van, csak ajánlani tudom mindenkinek. Persze 
vannak nagyobbak is, biztos drágábbak is, de szerintem nem nagyon kell lakótérbe 
ennél nagyobb, vagy sokkal nagyobb. Medencés helyiségbe persze kellene, de az 
más tészta.

hjozsi