[Epitesz-barkacs] hosszu lyuk furasa

[jhidvegi]

vajk fekete wrote:
> aha, a vizszintes eszembe sem jutott. nincs kelloen alacsony
> fordulatu kezi furogepem.

Ez valóban fontos lehet, ha nagyobb a lyuk átmérője.

> a forgacsot megszakitom temaval az a bajom, hogy akkor tuti
> bennmarad. dehat akkor a szokasos modszer a gyakori takaritas.

Vizszintesen nem. Egészen addig okés a dolog, amíg kilátszik valamennyi a 
csigafúrós részből. Kihordja a darabos forgácsot is. Ez is köszörülés kérdése, 
lehet úgy köszörülni a fúrót, hogy eleve forgácstörős, tehát csak kis darabok 
jönnek kifelé, nem rugó.

> a szep
> hosszu felmeteres forgacs az frankon jott kifele, amig ossze nem
> gubancolta.

De ha olykor megszakítod, akkor csak 15 centis jön ki, aztán megint egy hasonló 
stb-stb.

> az a 40-es csavar az vagy 60 hosszu am, mert baromi nagy a feje.
> 30-as kulcs kell hozza.

Hát igen. Ekkor jöhet még szóba a kétoldalról való megközelítés, de acélnál ez 
problémás, mert amikor a két furat középtájon találkozik nem pontosan, annak 
fúrótörés a következménye, hacsaknem óvatos az előtolás, és tényleg nem erő 
viszi be a fúrót, hanem elmozdulás. (Elmozdulsá-generátorként van tolva). Ez az 
asztali fúrót részesíti előnyben.

Nincs meg, hogy végülis mekkora furatot is kellett csinálni. Van egy másik módi 
is: ha ez a furat mondjuk 8-10mm, akkor az is egy lehetőség (én szoktam 
alkalmazni), hogy a vékony fúró bele van préselve vagy forrasztva egy hosszabb, 
lyukas csőfélébe. Nekem ilyenből van több is, réz cucc, valami hegesztési 
alkatrész, kb 7mm átmérőjű.

De a hegesztéssel való megtoldás sem rossz, sőt, az talán egyszerűbb is. Ezt úgy 
kell csinálni, hogy az azonos átmérőjű pálcaszerű anyagot is, meg a toldandó 
fúrót is kúposan le kell köszörülni, befogni egy satuba úgy, hogy a másik 
irányban is stimmeljen. (Az egyik irányt a befogás biztosítja). Aztán (én 
legalábbis) CO2-vel odapöttyintek a két kúp találkozási pontjára, ettől máris 
egybe van. Lehet kivenni, forgatni, és további pöttyökkel teljesen kitölteni a 
kúpok közti teret. Ha kész, befogni fúrógépbe, és egy sarokcsiszolóval leszedni 
a fölösleget. Ekkor már az is látszik, hogy jól sikerült-e a "futása". Ha nem, 
akkor platnin kalapáccsal jobb belátásra lehet bírni. :-)

Először belefúr az ember az anyagba a vékonnyal addig, amíg kényelmes, aztán 
jöhet a nagyobb fúró, ameddig van hova mennie. Ebbe a lyukba belefér a toldat 
(ha meg hegesztett, akkor pláne), tehát megint jöhet a vékony fúró, aztán megint 
a vastag... ezzel a módszerrel akár tizen-huszoncenti hosszú lyukakat is lehet 
csinálni, ha a vastag fúró is meg van toldva. A vastagot persze már kell 
húzogatni, de a 60mm az nem szokott még gond lenni, annyi csigás része szokott 
lenni simán.

A toldott fúrónak van egy vizuális előnye: nagyon jól lehet vele "célozni", 
tehát sokkal jobban sikerülhet az irány eltalálása kézből persze.

hjozsi