[Epitesz-barkacs] angolul hűtőborda

[jhidvegi]

vajk fekete wrote:

> pl az angolban nincs a hang, mint az alma vagy a vajk. kesz, nincs.
> nem tudom
> elmondani nekik hogyan kell kiejteni a nevemet. mutatom, es nem all
> ra a nyelvuk
> hogy kimondjak. ugyhogy vagy vojk vagyok, vagy vejk.

:-) Jópofa.
Ez valami roppant érdekes dolog. Aszondod, a többségnek nincs meg. Viszont a 
többség simán megtanul idegen nyelvet. Én nem. Viszont én meg tudom akár a 
francia kurrogó hangot is utánozni, vagy németül ejteni a rottenbiller-t, amivel 
egyes családtagokban derültséget okozok. Na jó, lehet, hogy egy németnek nem 
hangzana jól, de nem volt módom eredetiben meghalgatni.

Meg hát a beszédhibák egy részét is tudom utánozni. Ez a rész biztos az agy 
megint más részében van, mint a nyelv.

Különben igazad van. Mesélte valaki, aki utánaolvasott, hogy a kiskölkök még 
szüzek, fogékonyak bármilyen hangokra. Ezalatt az idő alatt, amíg ez fennáll, az 
anyanyelvet (vagy akár többet is), maradéktalanul, hibátlanul tudja 
elsajátítani. Utána már ez elvész. Persze lehet hallani néha olyan idegent, aki 
felnőtt korában tanult meg magyarul, és akcentust nem lehet felfedezni, max 
szótévesztést, vagy nemúgyszoktuk tipusú eltéréseket, ekkor jön rá csak az 
ember, hogy ez tanult nyelv. Gondolom ezeknek kb abszolút hallásuk vagy 
ilyesmijük van.

De más jelenséget is megfigyeltem. Volt tankörtársam kanadába nősült az egyetem 
után. Most már úgy beszéli az ottani angolt, hogy bár én nem tudom ellenőrizni, 
de aszongya, hogy ott belevegyül a tömegbe, nem érzi senki, hogy nem eredeti 
kanadai. Cserébe viszont úgy töri a magyart, hogy rossz hallgatni. Nem csak a 
szavakat, hangokat, hanem a hanglejtést is sikerült neki elangolosítania. Pedig 
valami huszonévesen kezdett szerelemből angolt tanulni komolyan.

hjozsi