[Epitesz-barkacs] előfűtött villanybojler

Pataki István pataki.istvan at freemail.hu
2011. Jan. 26., Sze, 23:44:57 CET


Sziasztok!

>>>>>>>>>>>>>
----- Original Message ----- 
From: "vajk fekete"
To: "Amatőr építészek és barkácsolók klubja"
Sent: Wednesday, January 26, 2011 8:58 AM
Subject: Re: [Epitesz-barkacs] előfűtött villanybojler


persze, kombi gazkazan, villanyboyler, cso. ezek kellenek hozza.

villanyboyler kicsi, fogyasztohoz kozel.

vajk

>>>>>>>>>>>>>

Villanybojlerem 120literes, 1800Wattos, vezérelt árammal működik. A
jelenlegi árak mellett havi ~5800 Ft a melegvíz költsége. Ez azt is jelenti,
hogy a szolgáltató által biztosított napi 8 órányi fűtési időből csak a
felét használom ki. Sajnálatos ugyanakkor, hogy a főleg éjszakai időszakra
korlátozott fűtés miatt oda kell figyelni, mikor használjuk a melegvizet,
mert ha elfogy, "nappali árammal" kell ráfűteni, ami 80%-kal drágább a
vezérelt áramnál. Hosszú távon ugyanakkor gyorsabb áremelkedésre számítok a
gáznál, mint az elektromos áramnál.

Fentiek végiggondolása után kérdésessé válik, hogy érdemes-e nekem ezzel 
foglakoznom a megvalósítás szintjén, de ha már belekaptam, kicsit még 
rugóznék rajta. A gondolatkísérlet végén még inkább kiderülhet, hogy nincsen 
értelme az egésznek, de mentségemre szolgáljon, hogy ehhez mégis szükséges 
volt a dolgok végigszámolása. Ráadásul az eredmények hasznosak lehetnek 
azoknak, akik kizárólag gázmelegítésű vizet használnak a fűtőkészüléktől 
távoli vételezési helyen.

Nálam adottság, hogy a villanybojler és a gáz fűtőkészülék közti távolság
18-20 méter. Ekkora távolságon két problémával fokozottan kell számolni.
Egyik a hosszú csőben áramló víz hűlése, másik a szakaszos üzemből eredően a
csapolás kezdetekor a csőben lévő lehűlt víz mennyisége.

A hőszigetelés hatékonyságát (nem mellesleg az áramlási ellenállás
csökkentését) szolgálja a nagyobb keresztmetszetű cső, ugyanakkor ezzel
növekszik a csőben pufferelt víz mennyisége.

Ha jól számoltam, egy elég "combos" 20-as Alpex csőben kb. 4 liternyi víz
marad 20 méteren. Ezt a felhasználástól, tehát az egy csapoláshoz tartozó
átlagos vízfogyasztástól függően jelentősnek tartom, pl. gyakori kézmosás,
kézi mosogatás esetén.

A lehűlési sebesség számolását jhidvegi sporttársra bízom, ő nagyon
gyakorlott ebben. Itt sem számítok jó eredményekre.

Azt gondolom, hogy a bojler töltése legkisebb energiaveszteséggel egy
viszonylag kis keresztmetszetű csövön nagy sebességgel áramló, vizforgató
rendszerrel ellátott berendezéssel oldható meg. Ez azt jelenti, hogy a
bojler melegvizes kimenetét vissza kell áramoltatni a gázkészülékbe. Sajnos,
ha az még úgymond eléggé "tele" van, akkor rengeteg forró (60-80 Cfokos) víz
fog először visszaáramlani gázkészülékbe, ami sok szempontból káros.

Megoldás lehet két kisebb bojler használata, és a felfűtést csak akkor kell
indítani, ha egyik bojlerből a melegvíz már eléggé lefogyott, illetve
összességében jelentősen lehűlt. Emellett az elektromos fűtést feltétlenül
vezérelni kell, mert azt csak rásegítő illetve hőntartó funkcióra alkalmazva
lehet csak költséget megtakarítani. További problémát jelent, hogy külön,
szünetmentesen táplált vezérlés nélkül elektromos áram hiányában megszűnne a
melegvízszolgáltatás. Kézi "vészkapcsolás" persze javíthat a helyzeten.

Fentiek újabb érveket látszanak felsorakoztatni amellett, hogy az eredeti
elképzelés az adott körülmények között jelenthet ugyan megtakarítást az
energiaköltségben, de összességében nem megtérülő beruházás lenne. Előnye
talán akkor lenne, ha nagymennyiségű melegvízre van szükség.

Érdekel ez valakit?

Köszönettel
pi



További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról