[Epitesz-barkacs] Krampacsologep

[Vajk Fekete]

Szoljal bele maskor is!!!

Koszi a reszletes magyarazatot.

Vajk

2012/12/4 Peter Princz <princzp at gmail.com>

> Sziasztok,
>
> elnézést, hogy ismeretlenül beleszólok. Jó régen írtam szoftvert a
> jászkiséri pályások Plasser & Theurer [1] krampácsológépeire.
>
> Ezeknek a gyári fapados szoftvere szerint volt külön mérő- és és
> szabályozó menete, tehát először nem krampácsolva, jó lassan végigment
> az íven és kiszámolta, melyik talpfánál mekkorát fog odahatni majd a
> szabályozómenetben. Ez a két menet lassú és sok üzemanyagot fogyaszt,
> a cél az volt hogy ezt optimalizálja nekik az a cég, akiknek azidőtájt
> dolgoztam. Az ívet le kellett zárni a szabályzás idejére vágányzárral,
> de ha mégis fontos vonat jött, azt lassúkorláttal elengedték, de akkor
> meg újra kellett kezdeni a szabályzást, stb.
> Sőt, azt hiszem volt egy harmadik, ismételt mérőmenet is, nyilván
> ellenőrizni az ívet.
>
> Az egyik megoldás az volt, hogy a mérőmenetet nem a Plasser csinálta,
> hanem ember, kis kézi Psion-nal végigment az íven, hasonlóval mint
> amit a kalauzok jegykezelésre használtak akkortájt, és a mért adatokat
> lehetett feltölteni a fedélzeti számítógépbe, aki így már egyetlen
> szabályozómenetben le tudta rendezni az ívet.
> De még midig volt mérőmenet.
>
> A MÁV-nak írott szoftver igazi újdonsága abban állt, hogy a két
> menetet összevonta és a szükséges kettő darab kettős integrált
> menetközben számolta, de ez csak rémlik, és azt nem én írtam.
>
> A harmadik komponens egy akár asztali, irodai gépen is futtatható
> adatbázis-alkalmazás volt, ahol az ív-és szabályozási adatokat el
> lehetett tárolni, és emlékezni rá, hogy az adott szelvényre utoljára
> mikor és mekkorát kellett odasózni, és ebből esetleg megsejteni hogy
> legközelebb mikor kellene kimenni.
>
> Most nosztalgikus hangulatba kerülvén rákerestem, mert még rémlett
> hogy DArc volt a neve, és érdekes módon megtaláltam a neten. A [2] a
> 4.2.3 szakaszban el is mondja, hogyan működik. Örömmel látom, hogy még
> használják, ez mintha egy 2009-es utasítás lenne, pedig jó régen
> írtuk, 15+ éve talán.
>
> Igen, a referenciapontokat pl. lézerrel is meg lehet adni. Érdemes még
> az abszolút és relatív szabályozásról szóló részt átfutni szintén a
> [2]-ben a 12. oldalon.
>
> [1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Plasser_%26_Theurer
> [2]
> http://www.sze.hu/~fischersz/2012-2013%20%F5szi%20f%E9l%E9v/Vasutak%202.%20levelez%F5%20-%20LGB_ET012_2/Seg%E9dlet/FKG%20utas%EDt%E1s%2009.pdf
>
> P. Péter
>
> 2012/12/4 Vajk Fekete <vajkhu at gmail.com>:
> > vagy akar hogy valahol par szaz meterrel elorebb van egy kimerobot
> leszurva
> > egy prizmaval, amit szepen teodolittal beallitottak a mernokok.
> >
> > Vajk
> >
> >
> > 2012/12/4 Zsolt <epitesz1 at telectronic.hu>
> >>>
> >>> Nem hinném, hogy a vízmérték megoldás lenne, de hogy a krampácsológépet
> >>
> >>
> >> Én monjuk el tudok képzelni egy lézeres szint mérést bármelyik
> >> tereptárgyhoz viszonyítva vagy a felsővezetékoszlophoz vagy az előtte
> és a
> >> mögötte lévő szerelvényhez képest.
> >>
> >> zsolt
> >> _______________________________________________
> >> Epitesz mailing list
> >> Epitesz at lists.javaforum.hu
> >> http://lists.javaforum.hu/mailman/listinfo/epitesz
> >
> >
> >
> > _______________________________________________
> > Epitesz mailing list
> > Epitesz at lists.javaforum.hu
> > http://lists.javaforum.hu/mailman/listinfo/epitesz
> >
> _______________________________________________
> Epitesz mailing list
> Epitesz at lists.javaforum.hu
> http://lists.javaforum.hu/mailman/listinfo/epitesz
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lists.javaforum.hu/pipermail/epitesz/attachments/20121204/8e9ac7b3/attachment.html>