[Epitesz-barkacs] hoszigeteles

[jhidvegi]

vajk fekete wrote:

> Jol erzem, hogy ez azt jelenti, hogy kb 60m2 feluleten (sajna inkabb
> kicsit tobb), a falam kb 3 fokkal melegebb mint a kornyezet, azaz a
> 10W/m2/fok okolszaballyal szamolva kb 1800W a veszteseg ezen a
> feluleten?

Nem jól. Ez csak nyugalomban lévő levegőnél igaz, kint meg szinte mindig mozog a 
levegő, sokszor erős szél is van. Szóval nagyobb a veszteség, akár 5-ször akkora 
is lehet. Persze az is lehet, hogy ha erős a szél, nem ekkora a hőlépcső.

> Azt hogyan lehet kiszamolni, hogy ha erre teszek valami szigetelest
> (meg a lepcsot felrobbantom), akkor ez a veszteseg mennyit csokken?

Ha oda is teszel 10 centit, akkor azt kell mérjed elvileg, hogy a lábazati beton 
hőfoka rá fog közelíteni a beltéri padló hőfokához, persze kell hozzá idő 
rendesen. Még az is lehet, hogy amit mértél, az nem bentről származó hő, hanem a 
nagy alaptömegben, amit a beton körbevesz, ott eltárolt hő. Ha a kis pincét nem 
számolom, akkor ez kb 200-250 tonna anyag, szóval lassan hül.

Kérdés, hogy a lakószint padlója alatt van-e valami szigetelés. Ha nincs, akkor 
szerintem mindenképpen érdemes körbeszigetelni. Te úgyis az állandó hőfokra 
szavazol, aszerint járatod a fűtésedet. Ezesetben ugye a jól szigetelt alaptest 
egy marha nagy hőkapacot jelent, ami nyáron sokat számíthat, hiszen a lehűlt 
hatalmas tömeg nyáron veszi be a lakás hőjét is. Ha az alaptestet nem csak a 
földszintig, hanem földbe ásott szigeteléssel látod el (legalább fél méter, de 
több is érdemes lehet), akkor sem a téli fagy nem tudja az alaptestet hűteni, se 
a nyári kánikula fűteni. Szóval egy, a környezet felé jó nagy hőellenállással 
kapcsolódó jókora hőkapacot nyersz a lakás alá.

Még ki is lehet számítani kb ennek a melegedési időállandóját, mert a 
hőellenállás jól számolható, meg a kb 300 tonna tömeg hőkapacitása is. (Itt ugye 
a talajszint alatti rétegből is egy fél méternyit minimum hozzáadnék a 
kapachoz.) Vélhetően nincs közel talajvíz, ami hordja-viszi a hőt.

hjozsi