[Epitesz-barkacs] wifi antenna

[jhidvegi]

Vajk Fekete wrote:
> en pont azt erzem, hogy a parabolanal vetel eseten csak a m2 szamit,

Én úgy filóztam, hogy ha ad, akkor ugye elindul a tányér felé is a hullám, ami 
eléri a tányért, azt szétszórja a játszótéren, ennek egy kis része jut arra az 
antennára, ahol épp van.

Ha kiszínezed egy rajzon ezt a részt egészen a kiindulástól a megérkezésig, 
akkor arra mondom, hogy ugyanez van visszafelé is. Van ez a hullámkép, rögzíted 
az időben, innentől nem lehet tudni a haladási irányt.

Elsőre sokkal egyszerűbb a kép, ha úgy van belőve, hogy amit ad a parabola, az 
mind a vevőantennán landol. Sőt, optikai úton (gömbsugárzók, hőmérsékleti 
sugárzók) megközelítve a legjobb. Más kérdés, hogy a fókuszban lévő kis gömbnek 
mekkora képe keletkezik a másik gömb helyén, de ez is lekezelhető. Kb ugyanígy 
kell lekezelni azt is, hogy ezúttal nem így van belőve a parabolánál a sugárzó 
helye, hanem úgy, hogy egy jóval nagyobb területet fogjon be.

A veszteségek így alakulnak:
Először is a parabolát csak egy kisebb rész éri, mondjuk tizede a sugárzó 
teljesítményének. Ez sugárzódik a játszótérre.
Ennek pici részét fogja be a vevőgömb.

Visszafelé a parabola felé eső rész is mindenfelé sugároz, ennek egy kis része 
jut el a paraboláig, ennek meg a kb tizedét fogja be az ott lévő vevőgömb. Nekem 
úgy tűnik, hogy kb egy nagyságrendbe esnek a vett jelszintek. Gondolom a 
tizedrésszel nincs gond. A másik, jókora veszteséggel kb az az ábra, hogy 
amennyiszer kisebbet tudott a parabola irányából befogni a lenti, felfelé is kb 
ugyanilyen arányban fog veszteni azáltal, hogy emez körbe-körbe sugároz, és csak 
kis része éri a parabolát.

Azért nem mászok bele számszerűen, mert itt antennákról van szó, amiknél más az 
ábra, mint a pl a hőmérsékleti sugárzóknál, és ahhoz nem lövök semennyire.

hjozsi