[Epitesz-barkacs] paks - elore menekulesi lehetoseg

[Cser Tamas]

Vajk Fekete <vajkhu at gmail.com> írta, 2014. 07. 10.:
>
> Most 1000MFLOPS/Watt korul jarnak a takarekos cuccok, tehat 1wattal 1E9
> lebegopontos muveletet vegeznek el masodpercenkent. Ez azt jelenti hogy ket
> 32 vagy 64 bites lebegopontos szam osszeszorzasa mondjuk 1E-9 joule.
>
> Az energiaigeny alapvetoen abbol ered, hogy a jelszintvaltasokhoz
> kapacitasokat kell feltolteni meg kisutni. Es ez a tap fele tortenik.
> Minnel kisebb a fesz, annal kisebb a tarolt energia, es minnel kisebb a

félelmetes, ha " CPU 120W at 1.2V that is 100A of current...."
a körömpiszoknyi területről kell kirángatni a sok hőt

> kapacitas annal is. Elvi korlat itt az lehetne ha egy bitet 1 elektron
> tarolna. De azt nem tudom megbecsulni sem, hogy egy ilyen szorzashoz hany
> allapotvaltas tortenik egy prociban. Biztosan sok ezer.
>
> Vajk
>
>
> 2014-07-10 13:18 GMT+02:00 jhidvegi <jhidvegi at gmail.com>:
>
>> Vajk Fekete wrote:
>>
>>> Most azert szall fel az egesz, mert
>>>  1. kepesek vagyunk egyre tobb informaciot tarolni azonos penzert
>>>  2. kepesek vagyunk egyre tobb informacio-muveletet elvegezni azonos
>>> penzert.
>>>
>>> Tehat az aramot foleg az fogyasztja, hogy muveleteket vegzunk.
>>> Annyira...
>>>
>>
>> Most te is sok érdekeset írtál, csak a kérdésre nem válaszoltál.
>> Olyasmire gondolok - ez hasonlat lesz -, hogy van egy bonyolult
>> matematikai probléma, amit nem tudnak megoldani a szokott módon,
>> egyenletek
>> stb. Vannak, akik azt tudják bebizonyítani, hogy nem is lehet megoldani
>> úgy. Szóval itt egy elvi korlátra mutat rá valaki.
>>
>> Ilyesmire gondoltam. Van-e olyan számítás, akármi, ami azt mutatja meg,
>> hogy a fentiek nem pénzben, hanem valami fizikai mértékegységben számolva
>> alulról korlátosak, és hogy kb hol van ez a korlát.
>>
>> Van egyébként ilyen másban is. Unalmamban próbálkoztam is kiszámítani, de
>> még nem tudom, hogy kellene hozzáfogni:
>> Van egy bolygó, és vannak a kémiai rakéták. Vegyük a lehető legnagyobb
>> energiasűrűségűt (per kiló), amit eddig kitaláltak.
>> Simán érzésre úgy gondolom, hogy van olyan bolygóméret és tömeg (lehet,
>> hogy szökési sebességben kell gondolkodni), ami felett kémiai hajtóanyagú
>> rakétával lehetetlen kijutni a világűrbe, vagy akárcsak a bolygó körüli
>> pályára állni. Ez egy olyan elvi határ, amit semmiféle technikai trükkel
>> nem lehet áthágni, feltéve, hogy rakétára gondolunk.
>>
>> (A kérdésre akkor gondoltam, amikor nemrég egy rádióműsorban, ami
>> konteókkal foglalkozott, azt taglalták, hogy a holdraszállás mekkora
>> kamu,
>> mert hogy a felszállótömeg 100 tonna nagyságrendben volt, a holdról meg
>> egy
>> kis vacakkal is fel tudtak szállni. Laikus felfogással ez olyan
>> aránytalan,
>> hogy ezek számára bizonyítottnak számít, hogy ez csak kamu lehet. Én meg
>> nem érzem kamunak. A föld még egész jó, de nem hiszem, hogy sokkal
>> nagyobb
>> szökési sebesség kell ahhoz, hogy már ne lehessen ezeken a szokott
>> módokon
>> elhagyni a bolygót. Gyanús, hogy a Jupitert már nem lehetne így
>> elhagyni.)
>>
>> Különben van még biztos egy rakás ilyen elvi határ. Pl hogy egy adott
>> bolygón adott anyagból mekkora magasságú hegy jöhet létre. Sőt, létezhet
>> ebből valami maximum olyan értelemben, hogy milyen kőzetbolygó
>> paraméterek
>> kellenek a maximális hegymagassághoz. Túl kicsi bolygónál a méretkorlát
>> miatt nem lehet nagy a hegy, túl nagynál meg az anyag megfolyik az alján,
>> azért nem.
>>
>> hjozsi
>> _______________________________________________
>> Epitesz mailing list
>> Epitesz at lists.javaforum.hu
>> http://lists.javaforum.hu/mailman/listinfo/epitesz
>>
>