[Epitesz-barkacs] paks - elore menekulesi lehetoseg

[Vajk Fekete]

A procikat ilyenekben merik mint hogy mennyi alapmuveletet tud elvegezni
masodpercenkent. (neki alap, nem nekunk mint a matekban) aztan az adott
algoritmus meg a program maga kiadja hogy mennyi ilyen muvelet egy
magasszintu muvelet, mondjuk egy email virusszkennelese. ebbol meg a proci
fogyasztasabol kijon a joule.

Ez a mutato is durvan fejlodik persze. Titkositasoknal penzre ki szoktak
szamolni, hogy mennyi penzbe kerul az aram amivel fel lehet torni az adott
titkositast. Regen a vas arat szamoltak, de amiota lehet berelni vasat
nagytetelben, a vas beker ara kevesbe szamit.

Most 1000MFLOPS/Watt korul jarnak a takarekos cuccok, tehat 1wattal 1E9
lebegopontos muveletet vegeznek el masodpercenkent. Ez azt jelenti hogy ket
32 vagy 64 bites lebegopontos szam osszeszorzasa mondjuk 1E-9 joule.

Az energiaigeny alapvetoen abbol ered, hogy a jelszintvaltasokhoz
kapacitasokat kell feltolteni meg kisutni. Es ez a tap fele tortenik.
Minnel kisebb a fesz, annal kisebb a tarolt energia, es minnel kisebb a
kapacitas annal is. Elvi korlat itt az lehetne ha egy bitet 1 elektron
tarolna. De azt nem tudom megbecsulni sem, hogy egy ilyen szorzashoz hany
allapotvaltas tortenik egy prociban. Biztosan sok ezer.

Vajk


2014-07-10 13:18 GMT+02:00 jhidvegi <jhidvegi at gmail.com>:

> Vajk Fekete wrote:
>
>> Most azert szall fel az egesz, mert
>>  1. kepesek vagyunk egyre tobb informaciot tarolni azonos penzert
>>  2. kepesek vagyunk egyre tobb informacio-muveletet elvegezni azonos
>> penzert.
>>
>> Tehat az aramot foleg az fogyasztja, hogy muveleteket vegzunk. Annyira...
>>
>
> Most te is sok érdekeset írtál, csak a kérdésre nem válaszoltál.
> Olyasmire gondolok - ez hasonlat lesz -, hogy van egy bonyolult
> matematikai probléma, amit nem tudnak megoldani a szokott módon, egyenletek
> stb. Vannak, akik azt tudják bebizonyítani, hogy nem is lehet megoldani
> úgy. Szóval itt egy elvi korlátra mutat rá valaki.
>
> Ilyesmire gondoltam. Van-e olyan számítás, akármi, ami azt mutatja meg,
> hogy a fentiek nem pénzben, hanem valami fizikai mértékegységben számolva
> alulról korlátosak, és hogy kb hol van ez a korlát.
>
> Van egyébként ilyen másban is. Unalmamban próbálkoztam is kiszámítani, de
> még nem tudom, hogy kellene hozzáfogni:
> Van egy bolygó, és vannak a kémiai rakéták. Vegyük a lehető legnagyobb
> energiasűrűségűt (per kiló), amit eddig kitaláltak.
> Simán érzésre úgy gondolom, hogy van olyan bolygóméret és tömeg (lehet,
> hogy szökési sebességben kell gondolkodni), ami felett kémiai hajtóanyagú
> rakétával lehetetlen kijutni a világűrbe, vagy akárcsak a bolygó körüli
> pályára állni. Ez egy olyan elvi határ, amit semmiféle technikai trükkel
> nem lehet áthágni, feltéve, hogy rakétára gondolunk.
>
> (A kérdésre akkor gondoltam, amikor nemrég egy rádióműsorban, ami
> konteókkal foglalkozott, azt taglalták, hogy a holdraszállás mekkora kamu,
> mert hogy a felszállótömeg 100 tonna nagyságrendben volt, a holdról meg egy
> kis vacakkal is fel tudtak szállni. Laikus felfogással ez olyan aránytalan,
> hogy ezek számára bizonyítottnak számít, hogy ez csak kamu lehet. Én meg
> nem érzem kamunak. A föld még egész jó, de nem hiszem, hogy sokkal nagyobb
> szökési sebesség kell ahhoz, hogy már ne lehessen ezeken a szokott módokon
> elhagyni a bolygót. Gyanús, hogy a Jupitert már nem lehetne így elhagyni.)
>
> Különben van még biztos egy rakás ilyen elvi határ. Pl hogy egy adott
> bolygón adott anyagból mekkora magasságú hegy jöhet létre. Sőt, létezhet
> ebből valami maximum olyan értelemben, hogy milyen kőzetbolygó paraméterek
> kellenek a maximális hegymagassághoz. Túl kicsi bolygónál a méretkorlát
> miatt nem lehet nagy a hegy, túl nagynál meg az anyag megfolyik az alján,
> azért nem.
>
> hjozsi
> _______________________________________________
> Epitesz mailing list
> Epitesz at lists.javaforum.hu
> http://lists.javaforum.hu/mailman/listinfo/epitesz
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lists.javaforum.hu/pipermail/epitesz/attachments/20140710/e8fc8772/attachment.html>