[Epitesz-barkacs] padlas szellozes

[Acs Gabor]

Lehet venni készen is olyan elemet (legalábbis a Bramachoz volt), ami 
egy cserép, és a közepében egy cső (Google: bramac szellőző cső). Ezt 
használják pl. a lefolyó kiszellőztetéséhez, kb. 100-as.

Na én egy ilyet csináltam a konyhai elszívóhoz, csak sokkal vastagabb 
csőből. Már nem is emlékszem hányas (200?), az a vastag narancssárga 
csatornacső. Azt vezettem át eredetileg egy olyan átlátszó 
világítócserépen, amit pákával kilyukasztottam olyan formára, mint a cső 
áthatása a ferde tetőn. Később a tetőácsok ezt a tákolmányt kicserélték 
rendes bádogozásra.

Na szóval megy fel a cső, és mivel ez csatornacső, van hozzá mindenféle 
kanyar-elem is, így be tudod fordítani, hogy a külső vége lefelé nézzen. 
Nem esik bele az eső, nem fészkel rá a madár. A végébe meg be lehet 
illeszteni egy szellőzőkhöz való kerek rácsot, hogy a rovarok se 
szálljanak bele. Úgy néz ki kb. mint az a cső, amin a hajókon szoktak 
beszélni egymásnak,

Gábor

2016.08.01. 20:55 keltezéssel, Vajk Fekete írta:
> nade hogyan csinálok légbejáratot, meg hogyan vezetem ki a szabadba? 
> csak cserép van, nincs más. és kellene rendes keresztmetszet, azon meg 
> bejön a hó meg az eső.
> 150mm csövön 10km/h már komoly fogyasztású ventillátor, és az csak 
> 160m3/h.
>
> Vajk
>
> 2016-08-01 20:35 GMT+02:00 jhidvegi <jhidvegi at gmail.com 
> <mailto:jhidvegi at gmail.com>>:
>
>     Vajk Fekete wrote:
>
>             szoval van egy padlaster, aminek nincs fala. kontyolt
>             teto, a padlas
>             alja a fodem, korbe meg cserep. hogyan lehetne ezt
>             atszelloztetni??
>
>             nyaron meleg, telen meg paras tud lenni.
>
>
>     Ja, szóval nem a padlóburkolat alatti gyapotot, hanem az egész
>     padlásteret akarod átszellőztetni.
>
>     Hát ezt millió módon lehet, de ha csak tető fedi mindenütt, akkor
>     a tetőhöz muszáj lesz valahol hozzányúlni. Nem baj, ha 2 helyen.
>
>     Pl ha nincs lezárva, tehát a cserepek látszanak, akkor megoldódik
>     magától.
>
>     Aztán feltelepíthetsz egy klímát, aminek a kimenő levegőjét valami
>     jó nagy keresztmetszetű légcsövön át kivezeted a szabadba a tetőn
>     keresztül, és ő majd megoldja, hogy kintről beszívjon levegőt, ha
>     nem tömített a tető. Ha majdnem az, akkor jól lefogja az egészet,
>     biztos nem viszi el a vihar. :-) Ha meg csinálsz valahol
>     légbejáratot, ott fog bejönni a levegő.
>
>     Ha meg a klímát télen fűtésre is használod, meg kell oldani a
>     kondenzvíz elvezetését, jéggyűjtést, de jóval-jóval ritkábban fog
>     lefagyni, lederesedni, mert a födémen át feljutott hulladékhőt
>     fogja visszaszivattyúzni a lakótérbe. Ezért aztán nincs kizárva,
>     hogy pótfűtésként is jól lehetne használni, összességében tovább
>     csökkentené a fűtési költségeket. A beruházás miatti
>     többletköltséget meg ráfogod arra, hogy nyáron hűvösebb vagy
>     szárazabb levegő lehet a lakótérben. Utóbbi esetben elég, ha csak
>     egy, a többivel többé-kevésbé összenyitott légtérben van a
>     beltéri, mert a légnedvesség nagyon diffúzióképes. Én is főleg
>     nedvesség eltávolítására használom, nagyon nehezen viselem a párás
>     levegőt. (Még tizenvalahány év, és ti is nehezebben fogjátok viselni.)
>
>     hjozsi
>     _______________________________________________
>     Epitesz mailing list
>     Epitesz at lists.javaforum.hu <mailto:Epitesz at lists.javaforum.hu>
>     http://lists.javaforum.hu/mailman/listinfo/epitesz
>
>
>
>
> _______________________________________________
> Epitesz mailing list
> Epitesz at lists.javaforum.hu
> http://lists.javaforum.hu/mailman/listinfo/epitesz

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lists.javaforum.hu/pipermail/epitesz/attachments/20160802/cb0286a5/attachment.html>