[Epitesz-barkacs] bojler
jhidvegi
jhidvegi at gmail.com
2017. Okt. 9., H, 12:56:01 UTC
Gábor Auth wrote:
> Tehát azt mondod, hogy ha fogsz egy elektrolitot, elválasztod két
> részre egy szigetelő lappal, amelyre lyukat fúrsz, beleteszel a két
> felébe két eltérő elektrokémiai potenciálon lévő fémet, akkor az így
> keletkező galvánelemből kinyerhető áram tökéletesen arányos lesz a
> közöttük lévő lyuk keresztmetszetével és független a két fémlap
> felületétől?
Nem ezt mondom, hanem azt, hogy ha ezt az elrendezést vesszük, akkor ha az egyik
oldalon van egy nagy felületű fém, akkor is kisebb áram alakul ki, mintha a
lyukat telerakod ugyanezzel a fémmel.
Valamint:
Az elektrolit általában sokkal-sokkal jobban vezet, mint a víz.
A különféle galvánfürdőknek eléggé különböző az ún. szórása. Ez azt jelenti,
hogy a rejtettebb, beljebb lévő részekre képes-e kirakódni a fém. Van, amiknél
nem képes, épphogy bemegy az áram az üregbe. Segédanódokat kell alkalmazni, ami
követi a galvanizálandó felületet. A zöm nem is lenne képes rendesen működni, ha
egy lyukon át jutna csak át az áram.
Ugyanezért, ha egy cső csatlakozik egy edényez, annak a belső felülete alig vesz
részt az elektrokémiai folyamatokban, leginkább a csatlakozásközeli részek,
arrébb már egyre elenyészőbbé válik a felületi áramsűrűség. Jól vezető
elektrolit esetén is, de a tiszta víz sokkal rosszabbul vezet.
Régen mértem egy pártíz méteres műanyagcsőben lévő vízoszlop ellenállását,
sokszáz Mohmra adódott, és valszeg nem is az övé volt, hanem a felületen kívül
történő átvezetések is szerepet játszottak. Hálózati feszt tettem rá, és az
áramot próbáltam mérni.
hjozsi
További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról