[Epitesz-barkacs] bojler

[Gábor Auth]

Hi,

On Mon, Oct 9, 2017 at 2:57 PM jhidvegi <jhidvegi at gmail.com> wrote:

> > Tehát azt mondod, hogy ha fogsz egy elektrolitot, elválasztod két
> > részre egy szigetelő lappal, amelyre lyukat fúrsz, beleteszel a két
> > felébe két eltérő elektrokémiai potenciálon lévő fémet, akkor az így
> > keletkező galvánelemből kinyerhető áram tökéletesen arányos lesz a
> > közöttük lévő lyuk keresztmetszetével és független a két fémlap
> > felületétől?
> Nem ezt mondom, hanem azt, hogy ha ezt az elrendezést vesszük, akkor ha az
> egyik
> oldalon van egy nagy felületű fém, akkor is kisebb áram alakul ki, mintha a
> lyukat telerakod ugyanezzel a fémmel.
>

De ezt miből gondolod? Ha ez igaz, akkor igaznak kell legyen a fenti
állítás is, hogy a galvánelemből kivehető áram nem függ az elektrolitba
merített fémek felületétől, hanem csak a két fém közötti
elektrolit-felülettől, ennek pedig ellentmond, hogy a porózus anódok és
katódok hatékonyabbak. :)


> Az elektrolit általában sokkal-sokkal jobban vezet, mint a víz.
>

Ebben az esetben a víz az elektrolit.

Ez azt jelenti, hogy a rejtettebb, beljebb lévő részekre képes-e kirakódni
> a fém.


Évei vannak erre a bojlernek. Gondolom kirakódna, ha türelmesek lennének.


> Régen mértem egy pártíz méteres műanyagcsőben lévő vízoszlop ellenállását,

sokszáz Mohmra adódott, és valszeg nem is az övé volt, hanem a felületen
> kívül
> történő átvezetések is szerepet játszottak. Hálózati feszt tettem rá, és az
> áramot próbáltam mérni.
>

Nézd, sok száz kOhm, 1 volt alatti feszültségek és méterekben mérhető
távolság esetén az anód szinte örökké tartana. De nem tart örökké. És
valamiért jobban fogy, ha vasból van a vízvezeték hálózat. Legyen akkor ez
egy rejtély, nem akarom tovább magyarázni.

Bye,
Auth Gábor
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lists.javaforum.hu/pipermail/epitesz/attachments/20171009/8471ff73/attachment.html>