[Foto] LightRoom prozsekt

[Lajos Toth]

  Hogy nagyon őszinte legyek, leghőbb vágyam, hogy találok legalább három madarat
(legyen az egyik a Fizikus), akik 1. megírják a rendes, angol nyelvű dokumentációt 2.
segítenek letesztelni, 3. forgalmazzák. 
  Hogy mit csinálnak a saját részesedésükkel, azt bánom is én; a magam részéről szeretnék egy
cseresznyefagépet normális álványzattal és normális optikákkal.
  Érdeklődés van egyébként a dologra, az APUGon közzétettem egy demováltozatot, az ott
beérkezett ötletek közül egyetlenegyet nem valósítottam még meg: a maszk nyomtatás funkciót. De az
egy külön szoftver lesz majd, külön pénzért.

--- Peter Princz <princzp at gmail.com> wrote:

> Lajos,
> 
> szedd ki a fizikust becsmerlo reszt :) es tedd be readme.txt neven a
> zipbe... :)))
> 
> /p.
> 
> On 5/31/05, Lajos Toth <matraszentanna at yahoo.com> wrote:
> > 
> >  Persze. A módszer csak megfelel&#337; kalibrációval pontos, de ez persze igaz bármely
> > laborfénymér&#337;re is.
> > 
> >  1. A pontos számításhoz a LightRoomnak tudnia kell, hogy a nagyítófej magassága és a
> nagyított
> > kép mérete között mi az összefüggés. Nekem pl. egy Fujimoto-m van, ahol a mínusztizenöt centi
> a
> > nullpont (fene érti). Ehhez kell a mellékelt PrintSize.csv. Az ember berak a nagyítógépbe
> bármit,
> > felhúzza bármilyen magasra és a vetített kép két pontjának távolságát a fejmagassággal beírja
> a
> > PrintSize.csv-be. Más fejmagasságot választ, két pont, mér, beír (következ&#337; sor)
> > akárhányszor. A LightRoom ebb&#337;l átlagot számít és máris megvannak a kívánt arányok.
> > Innent&#337;l fogva arra már használható, hogy ha egy képet sikerült szépen nagyítani és
> > objektívet cserélsz, vagy máshova húzod a nagyítófejet, vagy blendét állítasz, azonnal mutatja
> a
> > helyes expozíciót. (Lehet hogy az is az újabb változatban van, hogy csak az expozíciós
> id&#337;
> > állítása befolyásolja a képet, minden más az id&#337;t változtatja)
> > 
> >  2. A pontos számításhoz a LightRoomnak ismernie kell a felhasznált nyersanyagokat. Ehhez van
> a
> > menüben egy metronóm funkció, amivel szép szürke éket lehet csinálni a fotópapírra. A gép
> csipog,
> > az ember pedig csippanásonként takar egy centit a papírból. Tökugyanúgy hívja az így elkészült
> > tesztoldalt, mint kés&#337;bb majd az igazi képeket fogja (mondjuk negyed percenként két
> mozdítás
> > a tál sarkán az óramutató járásának megfelel&#337;en). A tesztoldalt be kell szkennelni és a
> > megfelel&#337; id&#337;khöz tartozó denzitásokat be kell vinni a papertest.csv-be. Innen tudja
> a
> > LightRoom a papírok karakterisztikáját, vagy mijét.
> > 
> >  3. Ha a hívó kezd megrohadni, akkor jön a képbe a print comparison, ami úgy t&#369;nik,
> > egyenl&#337;re csak nekem van meg és az otthoni gépemen, de elképzelni könny&#369;, a
> > m&#369;ködése pofonegyszer&#369;: be kell szkennelni a (megszárított) nagyítást is, majd
> kijelölni
> > a negatívon és a nagyításon is három-három pontot, amir&#337;l biztosan lehet tudni, hogy azok
> > ugyanazok a pontok. Akkor a LightRoom egybetranszformálja a két képet és csinál egy kis
> > statisztikát. Amib&#337;l lesz egy valamekkora H érték kompenzáció és azzal megint vígan lehet
> > nagyítani tovább.
> > 
> >  4. A dolog gyenge pontja, hogy a teszt elkészítése három perces munka és meglehet&#337;sen
> > unalmas. Ehelyett már kitaláltam, hogy egy fogrémesdobozból lehetne csinálni
> > szürkeskála-levilágító berendezést: azzal, a print comparison funkcióval, meg egy nyolc
> > másodperces expóval tökéletes éket lehet csinálni (ami mellesleg pontosabb is, mert a
> > schwarzschild nem zavar be).
> > 
> >  5. A dolog másik gyenge pontja, hogy akárhogyan is, de az ember a monitoron nem ugyanazt
> látja,
> > mint a papíron. Ezzel nem lehet mit csinálni, hiszen a monitor az világít, a papír meg nem.
> Emiatt
> > lehet a toolboxban bekapcsolni a "show zone layers" checkboxot - igazából nem számít, milyen
> az
> > arc tónusa a monitoron, de ha az ember ráteszi az egér mutatóját, a toolbox írjon VI. zónát,
> akkor
> > jó. Ugyanígy, az "invert if D out of range" - asszem def. on -, mutatja, hogy hol bukik be a
> > fekete, hol a fehér.
> > 
> >  6. A dolog harmadik gyenge pontja, hogy esetleg a szkenner nem ugyanazokat a denzitásokat
> > mutatja negatív és pozitív módban, ennek a mérésére kidolgoztam egy csomó módszert, de még nem
> > nagyon kellett használni, mert az enyém tök jó ilyen szempontból. És miel&#337;tt bárki
> > megkérdezné: igen, a dolog tudományosan megalapozott, bemértük a dolgot denzitométerrel. A
> > hibahatár jóval beljebb van, mint amennyire a szemünk érzékeny.
> > 
> >  7. Fizikus, te nem is nagyítasz. Minek neked linuxos verzió? Egyébként meg bánom is én,
> > Delphiben csináltam és nincs benne túl sok Win API, szóval lehet, hogy két nap alatt le
> lehetne
> > (f)ordítani Kylixszal, vagy mivel.
> > 
> >  - L.
> > 
> > --- Bodnar Robert <bodnar.robert at freemail.hu> wrote:
> > > Es hol jon be a papirhivo a kepbe? Mert a hivasi idon kivul a hivo allapota,
> > > minosege, fajtaja is igen fontos!
> > >
> > > Robert
> > >
> > 
> > 
> > __________________________________________________
> > Do You Yahoo!?
> > Tired of spam?  Yahoo! Mail has the best spam protection around
> > http://mail.yahoo.com
> >
> 



		
__________________________________ 
Do you Yahoo!? 
Yahoo! Small Business - Try our new Resources site
http://smallbusiness.yahoo.com/resources/