[Foto] LightRoom prozsekt

[Dudás Csaba]

Sajnos a tesztelesben es a forgalmazasban nem tudok segiteni, de az 
angol nyelvu dokumentacioban nagyon szivesen, ha leulunk valamikor 
megbeszelni.

Udv,

Csaba

Lajos Toth írta:

>  Hogy nagyon őszinte legyek, leghőbb vágyam, hogy találok legalább három madarat
>(legyen az egyik a Fizikus), akik 1. megírják a rendes, angol nyelvű dokumentációt 2.
>segítenek letesztelni, 3. forgalmazzák. 
>  Hogy mit csinálnak a saját részesedésükkel, azt bánom is én; a magam részéről szeretnék egy
>cseresznyefagépet normális álványzattal és normális optikákkal.
>  Érdeklődés van egyébként a dologra, az APUGon közzétettem egy demováltozatot, az ott
>beérkezett ötletek közül egyetlenegyet nem valósítottam még meg: a maszk nyomtatás funkciót. De az
>egy külön szoftver lesz majd, külön pénzért.
>
>--- Peter Princz <princzp at gmail.com> wrote:
>
>  
>
>>Lajos,
>>
>>szedd ki a fizikust becsmerlo reszt :) es tedd be readme.txt neven a
>>zipbe... :)))
>>
>>/p.
>>
>>On 5/31/05, Lajos Toth <matraszentanna at yahoo.com> wrote:
>>    
>>
>>> Persze. A módszer csak megfelel&#337; kalibrációval pontos, de ez persze igaz bármely
>>>laborfénymér&#337;re is.
>>>
>>> 1. A pontos számításhoz a LightRoomnak tudnia kell, hogy a nagyítófej magassága és a
>>>      
>>>
>>nagyított
>>    
>>
>>>kép mérete között mi az összefüggés. Nekem pl. egy Fujimoto-m van, ahol a mínusztizenöt centi
>>>      
>>>
>>a
>>    
>>
>>>nullpont (fene érti). Ehhez kell a mellékelt PrintSize.csv. Az ember berak a nagyítógépbe
>>>      
>>>
>>bármit,
>>    
>>
>>>felhúzza bármilyen magasra és a vetített kép két pontjának távolságát a fejmagassággal beírja
>>>      
>>>
>>a
>>    
>>
>>>PrintSize.csv-be. Más fejmagasságot választ, két pont, mér, beír (következ&#337; sor)
>>>akárhányszor. A LightRoom ebb&#337;l átlagot számít és máris megvannak a kívánt arányok.
>>>Innent&#337;l fogva arra már használható, hogy ha egy képet sikerült szépen nagyítani és
>>>objektívet cserélsz, vagy máshova húzod a nagyítófejet, vagy blendét állítasz, azonnal mutatja
>>>      
>>>
>>a
>>    
>>
>>>helyes expozíciót. (Lehet hogy az is az újabb változatban van, hogy csak az expozíciós
>>>      
>>>
>>id&#337;
>>    
>>
>>>állítása befolyásolja a képet, minden más az id&#337;t változtatja)
>>>
>>> 2. A pontos számításhoz a LightRoomnak ismernie kell a felhasznált nyersanyagokat. Ehhez van
>>>      
>>>
>>a
>>    
>>
>>>menüben egy metronóm funkció, amivel szép szürke éket lehet csinálni a fotópapírra. A gép
>>>      
>>>
>>csipog,
>>    
>>
>>>az ember pedig csippanásonként takar egy centit a papírból. Tökugyanúgy hívja az így elkészült
>>>tesztoldalt, mint kés&#337;bb majd az igazi képeket fogja (mondjuk negyed percenként két
>>>      
>>>
>>mozdítás
>>    
>>
>>>a tál sarkán az óramutató járásának megfelel&#337;en). A tesztoldalt be kell szkennelni és a
>>>megfelel&#337; id&#337;khöz tartozó denzitásokat be kell vinni a papertest.csv-be. Innen tudja
>>>      
>>>
>>a
>>    
>>
>>>LightRoom a papírok karakterisztikáját, vagy mijét.
>>>
>>> 3. Ha a hívó kezd megrohadni, akkor jön a képbe a print comparison, ami úgy t&#369;nik,
>>>egyenl&#337;re csak nekem van meg és az otthoni gépemen, de elképzelni könny&#369;, a
>>>m&#369;ködése pofonegyszer&#369;: be kell szkennelni a (megszárított) nagyítást is, majd
>>>      
>>>
>>kijelölni
>>    
>>
>>>a negatívon és a nagyításon is három-három pontot, amir&#337;l biztosan lehet tudni, hogy azok
>>>ugyanazok a pontok. Akkor a LightRoom egybetranszformálja a két képet és csinál egy kis
>>>statisztikát. Amib&#337;l lesz egy valamekkora H érték kompenzáció és azzal megint vígan lehet
>>>nagyítani tovább.
>>>
>>> 4. A dolog gyenge pontja, hogy a teszt elkészítése három perces munka és meglehet&#337;sen
>>>unalmas. Ehelyett már kitaláltam, hogy egy fogrémesdobozból lehetne csinálni
>>>szürkeskála-levilágító berendezést: azzal, a print comparison funkcióval, meg egy nyolc
>>>másodperces expóval tökéletes éket lehet csinálni (ami mellesleg pontosabb is, mert a
>>>schwarzschild nem zavar be).
>>>
>>> 5. A dolog másik gyenge pontja, hogy akárhogyan is, de az ember a monitoron nem ugyanazt
>>>      
>>>
>>látja,
>>    
>>
>>>mint a papíron. Ezzel nem lehet mit csinálni, hiszen a monitor az világít, a papír meg nem.
>>>      
>>>
>>Emiatt
>>    
>>
>>>lehet a toolboxban bekapcsolni a "show zone layers" checkboxot - igazából nem számít, milyen
>>>      
>>>
>>az
>>    
>>
>>>arc tónusa a monitoron, de ha az ember ráteszi az egér mutatóját, a toolbox írjon VI. zónát,
>>>      
>>>
>>akkor
>>    
>>
>>>jó. Ugyanígy, az "invert if D out of range" - asszem def. on -, mutatja, hogy hol bukik be a
>>>fekete, hol a fehér.
>>>
>>> 6. A dolog harmadik gyenge pontja, hogy esetleg a szkenner nem ugyanazokat a denzitásokat
>>>mutatja negatív és pozitív módban, ennek a mérésére kidolgoztam egy csomó módszert, de még nem
>>>nagyon kellett használni, mert az enyém tök jó ilyen szempontból. És miel&#337;tt bárki
>>>megkérdezné: igen, a dolog tudományosan megalapozott, bemértük a dolgot denzitométerrel. A
>>>hibahatár jóval beljebb van, mint amennyire a szemünk érzékeny.
>>>
>>> 7. Fizikus, te nem is nagyítasz. Minek neked linuxos verzió? Egyébként meg bánom is én,
>>>Delphiben csináltam és nincs benne túl sok Win API, szóval lehet, hogy két nap alatt le
>>>      
>>>
>>lehetne
>>    
>>
>>>(f)ordítani Kylixszal, vagy mivel.
>>>
>>> - L.
>>>
>>>--- Bodnar Robert <bodnar.robert at freemail.hu> wrote:
>>>      
>>>
>>>>Es hol jon be a papirhivo a kepbe? Mert a hivasi idon kivul a hivo allapota,
>>>>minosege, fajtaja is igen fontos!
>>>>
>>>>Robert
>>>>
>>>>        
>>>>
>>>__________________________________________________
>>>Do You Yahoo!?
>>>Tired of spam?  Yahoo! Mail has the best spam protection around
>>>http://mail.yahoo.com
>>>
>>>      
>>>
>
>
>
>		
>__________________________________ 
>Do you Yahoo!? 
>Yahoo! Small Business - Try our new Resources site
>http://smallbusiness.yahoo.com/resources/
>
>
>  
>