[Foto] Profik....tuzvonalban

Sas Gabor venyerin at freemail.hu
2006. Jún. 10., Szo, 12:22:24 MET DST


Sziasztok!


Gilicze Bálint irta:
> Egy sajtófotós szerintem sok esetben a határon jár, 
> de csak így születhetnek jó képek.

Na ez az, amit nem vagyok hajlando elfogadni.
Nem lehetséges, hogy a fenti mondat valójában így végződne:
"..., mert így könnyebb jó képet csinálni."?


> a fotós dokumentálni szerette volna egy család életét, akik
> aláírták, hogy bármi is történjék, a fotós ott lehet

Erről azt gondolom, hogy nem jó dolog, ha legálisan eladhatóak az 
alapjogok, mert így mindig lesz olyan ember, aki van olyan butus vagy 
szorult helyzetű, hogy el is adja. Az amcsi jogot még annyira se 
ismerem, mint a hazait, de nálunk SZVSZ könnyedén megtámadható az 
ilyen szerződés, és ez így van jól.


> Nincs olyan, hogy amíg rend van, és fegyelem, addig a fotós jófiú,
> ha meg beáll a káosz, akkor hirtelen nemkívánatossá válik.

Már hogy a fenébe ne lenne, ez a normális... 
Más kérdés, hogy a tételes jog kezeli-e a helyzetet vagy sem.
Harmadik kérdés, hogy az előző kettő az adott pillanatban kit 
érdekel.


> Sokszor érzem, hogy a sajtóban fontos dolog túljutni egy bizonyos
> ponton, megtörni valamiféle ellenkezést. Ha egy interjúkészítő nem
> pofátlan (láttam már dühtől tajtékzó interjúalanyt), az interjú 
> lapos lesz, mert az alany el tud bújni a saját kis pszichológiai
> védőfalai közé. Hétköznapi ember sokszor azt mondaná, ilyesmit nem
> illik megkérdezni, inkább hagyjuk...

Ebben van sok igazság, de:
- önmagában ez a "szemtelenség" szintén lapos (lásd: Index), nagyon 
tudni kellene, hogy mire mész rá, miért, hogyan
- továbbra sem vagyok meggyőzve, hogy ez az egyetlen létező eszköz



Üdv: Gábor



További információk a(z) Foto levelezőlistáról