[Foto] Zonarendszer digit nehany adat

[dMT alias Medve]

AC> Na raszantam fel napot. Vannak adatok csak meg nem tudom mit
AC> kezdjek veluk. Vannak kerdesek is. Akit erdekel latogassa meg a
AC> Fuji 9600 -al keszitett mereseredmenyeimet.
Megnéztem, rendkívül érdekesek.
Ami tetszik, hogy a gép alapból ilyen széles tartományban működött.
Nekem ehhez keményen kellett küzdenem a raw konverterrel.
A jpeg 6FE-t fogott át, alatta-felette brickwall limitálás. Alapból raw
konverter is ilyen, csak épp lehet tologatni, hogy melyik 6FE legyen a
10 (11)-ből. Ha az ARC-ben mindent a lehető leglaposabbra állítottam,
akkor sikerült kb. ekkora dinamikát előállítani.

AC> 3. szoval -FE iranyban 2, +FE iranyban kb. 3-4 ertek hasznos => szuk 7 FE a Fuji dinamikatartomanya.
? Én ebből sokkal többet látok. Hiszen az 1/2000 és az 1/4000 között
szépen ábrázolja a különbséget, épp úgy, mint az 1/2 és az 1/4 között.
Ez 10FE!
Az EOS-5D így számolva 1FE-vel jobb, mert így 11FE tartománnyal
rendelkezett. De ott az volt a korlát, hogy a kis jelnél sokkal
nagyobb volt a zaj. Már a -9Fe és a -10FE(telítésre viszonyítva)
között is csak nagy felületen tudtam különbséget tenni, mert a
részletek eltűntek a zajban.
A kérdés, Nálad mekkora volt a zaj.

AC> 3.1. ugyanezt a meressort elvegeztem feher dombornyomott
AC> budipapiroson is... -5FE-nel, hogy latszodjon a textura 200%
AC> brightnesst kellett adnom, mar enyhen zajos volt. -6FE-nel 300%
AC> brightness mellett tomeny zaj, -7FE-nel mar alig sejthet
Ez végül is csodálatos eredmény. Mindössze 1FE-vel rosszabb, mint a
FF, méregdrága DSLR.

AC> a. Vilagos iranyban +3FE-nel mar csak az arnyekok latszanak
AC> photoshopp erolkodes mellett is. Nagyjabol az elobbinek megfelelo.
Dehát pont ebből jön ki a kb. 10FE dinamika. Aminek felül nagyon
kemény határa a túlcsordulás, alul jóval puhább a határ, mert attól
függően mekkora zajt engedünk meg, mekkora területre átlagolunk a zaj
amplitúdója alatt is kaphatunk információt.

AC> 4. ami viszont meglepett, hogy RAW-ban sem lett jobb az eredmeny.
Engem nem lep meg. Engem az lep meg, hogy nem raw-ben ilyen jó lett.
Úgy látszik a Fujiban is van egy számomra nagyon szimpi vonás, szereti
a nagy dinamikát.

AC> Ami harom dolognak tudhato be: 1. igy termeszetes, 2. nem tudom a
AC> RAWot megfeleloen kidolgozni, 3. a kepfeldolgozo processzor a
AC> maximumot kihozza a CCD-bol amikor a JPG-t gyurja... Szerintetek?
3.

AC> Namarmost. Hogy ezeket az adatokat ertelmezni lehessen tudni
AC> kellene a kovetkezoket: - Ansel miert pont XI zonat jelolt ki? A
AC> Fujin is kb. 11 FE-n latszott (bar csak 1%-os) kulonbseg.
AC> Szerintem csak veletlen egybeeses.
Majdnem. De azt is lehet mondani, hogy a hétköznapi témák dinamikája
11FE körül van, ezért aztán a digitális fotózásnak is eddig muszáj
volt felfejlődnie, hogy általánosan használhatóvá váljon. Eddig el
kellett jutni, különben nem venne senki digitálist. Tovább menni nem
érdemes, mert pár infantilis kivételével senki nem akar 14FE
árnyalatterjedelmű témákat fotózni.

AC> A fenti kiserlet mellett hogyan viselkednek a negativok, diak,
AC> illetve a papir?
A fekete-fehér jól, a színes negatívval már trükközni kell, a dia meg
általában ennél is szűkebb.
* A FF-ben azt szerettem, hogy én befolyásolhattam a folyamat gammáját
  világosságát. Ráadásul részben még utólag a nagyításnál is. Olyan
  csodálatos volt, hogy megnéztem a negatívot, megbecsültem az
  árnyalatterjedelmét, eldöntöttem mit akarok és ezután választottam 5
  féle keménységi fokozatú papír között és annyit exponáltam, amennyit
  akartam. Ha akartam, akkor csináltam olyan képet magamról(!), hogy a
  szemeim tök feketék voltak és gyakorlatilag minden más tök fehér.
  Extra kemény papír, rövid megvilágítással. De olyat is, hogy minden
  fekete, csak a szemem fehérje világít a nagy feketeségben. (Extra
  kemény papír sok expóval) Vagy lágy(inkább speciál) papírral a
  teljes árnyalattartományt összenyomni a papír által ábrázolni képes
  tartományra.
* A fenti szabadság után a színes negatív egyféle papírja, ráadásul
  nem otthon kivitelezve nagyon idegesítő volt. A kis kontrasztú
  témánál nem tudtam széthúzni az árnyalattartományt, a nagy
  átfogásúnál meg vagy alul, vagy felül telítésbe ment, részlettelen
  fekete, illetve részlettelen fehér lett. Ráadásul a kép világosságát
  is a laborgép automatája vagy a laboráns határozta meg és nem mindig
  esett egybe az én elképzelésemmel.
  Annyit tudtam trükközni, hogyha nagy árnyalatterjedelmet akartam,
  akkor túlexponáltam, mert akkor a képtartalom a film feketedési
  görbéjének laposabb részére esett a teljes átvitel lágyabb lett,
  merthogy a laborban az automata kikompenzálta a túlexpomat.
* Diánál nincs mit tenni, minden predefiált. Ha eltalálja az ember,
  akkor jó, ha nem, akkor nem. Az átfogással sincs mit tenni, annyi,
  amennyi.

-- 
dMT alias Medve