[Epitesz] kalyha

[jhidvegi]

>Azért ha van itt valaki, aki ért hozzá, és szakember, elmondhatná, hogy 
>lehet-e kivitelezni az ötletet (tégla a kályha körül), és hogyan, milyen 
>feltételekkel, és mi várható ettől.

Mielőtt a szakember jelentkezik, pár gondolat erről.

Azt érzem problémának, hogy nem lehet könnyű a megfelelő hőkapacitást a 
viszonylag alacsony hőmérsékleten elérni.

Vannak a hőtárolós kályhák. Ezekben is irdatlan tömegű samott van, ami elég 
magas hőmérsékletre van felmelegítve, sokszáz fokra, szóval izzásig. 
(Tudtommal). Ha a hőmérsékletet drasztikusan csökkentjük (márpedig muszáj, 
különben szétolvad a vaskályha, meg nem tud hőt átadni ilyen hőmérsékletű 
valami felé), akkor a hőfokkülönbség csökkenésének az arányában növelni kell 
a tömeget.

A meleg tömeggel is gond van. A hőtárolós kályhában ugye ventillátor fúj ki 
annyi meleget, amennyi éppen kell. Ha csak úgy magában áll egy bazi nagy 
tömeg, és kellemes hőmérsékletet szeretnénk, akkor csak kis 
hőfoktartományban használható, tehát még  nagyobb tömeg kell emiatt pluszban 
is. Tehát olyan szóba se jöhet, hogy a starthőmérséklet mondjuk 300 fok, a 
végén meg 60, mert az elején gatyára lehet vetkőzni, a végén meg 
fagyoskodni.

Nézzük picit sacc számokkal. Tegyük fel némi túlzással, hogy a samott vagy a 
tégla 1 kJ/kgfok fajhővel bír. És azt, hogy a halom hőmérséklete 150 fokról 
hűl le 100 fokra a nap folyamán. A fűtésigény átlagosan kb 3kW, ez 15 óra 
alatt (vegyük úgy, hogy ennyi ideig kell helytállnia a halomnak) kb 160MJ 
energia. Ennyit ad le az m tömegű, c=1kJ/kgfok fajhőjű, 50 fok 
hőmérsékletváltozást elszenvedő téglahalom. Ebből több, mint 3 tonna jön ki. 
Hát nem tudom, ennyit felhalmozni... :-) Persze lehet növelni a 
hőfokkülönbséget, meg csökkenteni a magárahagyatottsági időt, hidegebbet és 
melegebbet elviselni, de 1 tonna alá  nem hinném, hogy nagyon lehetne menni. 
A cserépkályha ennél sokkal jobb. Bár az se egy könnyű szerkezet, de ott a 
füstjáratok sokkal  jobban felmelegedhetnek, és az képes az égéstermékből 
sokkal jobban kivonni a hőt. A vaskályhánál ez nemegészen így volna, igazán 
nem is tudom, mitől akarnak kb 10 óra alatt felmelegedni a téglahalom. Nincs 
jó hőkontaktusban a kályhával.

Az viszont tetszik, és emléxem is, hogy volt ilyen: nagyobb vaskályha, 
kitűnő huzat, minden rendben, és fojtással szabályozni, hogy a szénnel jól 
megrakott kályha mennyi idő alatt égesse el a szenet. Asszem fölül is kapot 
vmi kis huzatot, ahol a CO el tud égni CO2-vé, és a cső egy szakaszán volt 
egy dobféleség keresztbe ferde lyukakkal, ami jelentős hőt adott le a 
füstgázokból még pluszban. Én mindenesetre beraknék egy CO jelző ketyerét is 
ilyen üzemmódnál. Sőt, egyáltalán bármiféle szén- fa-... fűtésnél. A 
seregben este 8-kor már nem szabadott a tűzre rakni, 10-kor el kellett 
oltani, ha máshogy nem, hát vízzel. Mert párszor meghalt egy-egy egész 
szakasz CO mérgezéstől. (Mi suttyomban megtettük, hogy a kisz klubból (mert 
akkor az is volt) elcsentük az olajkályhát, beröffentettük, és melegben 
aludtunk. Aztán lebuktunk. :-) )

hjozsi