[Epitesz] Napkollektor

[jhidvegi]

Király,Gyula wrote:

> Nu, bejöttél a csőbe..:}} A zúzmara nem engedi ki a hőt ..:}}

:-)) Szerintem magadad húztad most ebben a pillanatban be a csőbe.

Elvi kísérlet: Egymással szembe helyezek két azonos hőmérsékletű, de 
különböző anyagi minőségű felületet. Azért különböző, mert az egyik egy 
zúzmararéteg.
Na most, ugye aszondod, hogy a zúzmara a legjobb sugárzáselnyelő. Én tudom, 
hogy ez így igaz, de infrára. Na most, a hőmérsékleti sugárzás az infra.

Mi történik? Ha igazad van, a zúzmarás elnyeli a másikról jövő hősugarakat, 
de nem akar visszafelé sugározni.
Mi következik ebből? Az eredetileg egyforma hőmérsékletű két felület közül a 
zúzmarád melegedni fog, míg a másik hűlni, hiszen energiaközlés van!!

Ebéd idő van éppen, ez melyik főtt étellel ütközik? :-)

Na szal olyan nincs, hogy valami jó sugárzás elnyelő, de rossz sugárzó. A 
kettő mindig paritásban van.

> Hidd el, egy sík felület, legyen a lehetséges legjobb hőelnyelő,
> akkor is fog visszafelé is sugározni. Az üveg olyan, amilyen, de a
> nagyobb felület a forró levegőből jobb hőcsatolást fog adni a vízhez.

A két dolgot miért kevered össze?
Van a forró felület (radiátor vagy bármi, amire rásüt a nap), ettől lesz 
forró körülötte a levegő. Az üveg visszaver valamennyit a hősugarakból, a 
többit elnyeli, meleg lesz a felülete, kívül veszít belőle. A forró levegő 
is melegíti az üveget, az a hőáram, ami így az üveg felé halad, az a 
túloldalon távozik (mert hogy az üveg nem tudja felhalmozni). Ergo: a forró 
felület, mint hőforrás, és a levegő között egyirányú az energiaáram. A 
felületről megy a levegő felé. Ezt nemhogy javítani, de inkább rontani kéne. 
A forró levegő tehát nem tudja a vizet melegíteni!!

> Mondom én, némi hőfényképezős praxissal.( Merthogy az üveg egyszerűen
> átlátszatlannak tűnt.)

Persze, ezért hívják üvegház hatásnak a jelenséget. Visszaveri, illetve 
elnyeli a hősugarakat. Persze, ha már ő maga forró, akkor sugároz is, mint 
minden, ami meleg.

>> Mert bár a visszavertet is
> kevésbé veszi be, de ez arányos a kibocsátás csökkenésével, ellenben
> az üvegben elnyelt adag csökken. Legjobb lenne egy látható fényre
> áteresztő, ifrában tökéletes tükör, a kettő között meg vákuum.<
> Álmodni én is tudok..:}}

Jó, de itt nem álmodásról van szó, max az utolsó mondatban. Azt akartam 
kihozni belőle, hogy infrában minél kisebb a kibocsátott sugárzása a 
felületnek, annál kevesebb hőt kell elnyelnie az üvegnek. Mert ugye a 
visszavert rész nem vész kárba, az visszajut a felületre, ami eredetileg 
kibocsátotta ezt a sugarat, de amit az üveg elnyel, az már veszteség, az 
csak kívül tud eltávozni. Márpedig eltávozik. (Pontosabban az üveg is 
hőmérsékleti sugárzó, sugároz mindkét irányban, de a hő nagyobb része 
konvekciófal fog eltávozni róla kívül).

Nem olyan nagyon álmodozás ez, amit írtam. Lehet az üveg belső felületére 
valami fémréteget gőzölögtetni, ami netán látható fényre aránylag átlátszó, 
de alkalmasint az infrára viszonylag jó tükör. Ezt azért tudom elképzelni, 
mert egy nagyobb hullámhosszúságú elektromágneses hullám pl egy rácson 
nehezebben jut át, mint egy rövidebb hullámhosszú. Pl a mikro ajtaján levő 
lyukacsos lemezen át lehet látni (látható fény), míg a tizencentis 
mikrohullám szempontjából egy tükör az egész. Ezt esetleg lehet utánozni, ha 
nem is ilyen hatékonyan.

>> Aha. Így tényleg jobb sokkal. Főleg, ha a töltőgáz argon lenne.
>  A bevonattal egyetértek, de a CORGON nem olcsóbb?  A CO2 is sokkal
> jobb hőszigetelő, mint a levegő.

Nem tudom, nem hiszem. Mindkettő hegesztőgáz, a corgon argontartalma kb 85%. 
Nem lennék meglepve, hogy a keverési macera miatt a corgon drágább.

> Az irányzás tényleg csak teória, mert 100x egyszerűbb a tetősíkba
> tenni a holmit. Csak ott kínálta magát a forgatás. Tennék föl
> képeket, ha tudnám, hol, és hogyan..:}}}

Addig is, jöhet magánban. (Én se tudok hirtelen alkalmas helyet).

hjozsi