[Epitesz-barkacs] vízbekötés műanyag csővel

[jhidvegi]

Halasz Ferenc wrote:

> Ez az "ötrétegű" (amiből én hármat látok :-) ), az _padlófűtésre_
> is való?

Igen, meg radiátorhoz is, meg mindenféle fűtésvízre, melegvízre. Nem fog
széttágulni, mert ugye alucső is van benne. Ennek nem ez az egyetlen
oka, hanem az oxigén diffúzió kivédése. (Fene gondolta, de állítólag a
műanyag csövön át folyamatosan bejut az oxigén a vízbe, és korróziót
okoz. Én ezt fel nem fogom, de legyen. Nekem marketingfogásnak tűnik.)

> (Olyat vettem, amire 10 bar és 95 Cfok van írva. Mivel
> ez kívülről is valami PE-szerű műanyag, én nyugodt szívvel el merném
> ásni a földbe is.

Én is. Viszont hosszabb távon én azért valami nagyobb átmérőjűt
használnék. Van egy ismerősöm, akinél olyan gyéren folyik a víz, hogy az
már nekem pl zuhanyozásnál kellemetlen volna. Nem tudom, miért, lehet,
hogy más oka van. De az áramlási ellenállás ugye a belső keresztmetszet
és a hossz függvénye. Tehát, ha túl hosszan kicsi a keresztmetszet,
akkor nagy lesz az ellenállása. Ha csak egy fogyasztó van, még nem is
hiszem, hogy gond lenne, de ciki, ha valaki kinyit egy másik csapot,
miközben valaki pl zuhanyozik.

A kerti csap itt közel van a vízóra aknához. Másodpercek alatt megtölt
egy vödör vizet.  Itt ki lehet nyitni a másik csapot zuhanyozás közben.
Még a hőfok se nagyon változik meg.

> Ha ez padlófűtésre jó, akkor nem a hőszigeteléséről nevezetes. Ez
> azért merült fel bennem, mert arra gondoltam, hogy a
> napkollektortartályból keringtetett víz ilyenen jön be a házba, ahol
> egy csőkígyóban folytató- dik, ami egy tartályt fog melegíteni
> (bojlert). Vajjon, ha a csőkígyó _is_ ebből az "ötrétegűből" lenne
> (nem kéne csatlakozószerelvény!),

Háááát, sokkal rosszabb lenne a cső anyaga miatt a hőleadása pl egy
vörösréz csőhöz képest. Szerintem legalábbis. A műanyag rétegek miatt. 
De nincs kizárva, hogy annál a teljesítménynél, amiről itt szó van, 
nincs probléma.

Valami egyszerű kísérletet kéne végezni, de nincs hirtelen ötletem, 
hogyan. Talán így?:
Fogsz egy rézcsövet, megtöltöd vízzel, lezárod a végét (kis darab elég), 
belelógatod forrásban lévő vízbe, és nézed hőmérővel, hogy alakul a cső 
belsejében lévő víz hőmérséklete.

Aztán ugyanezt megismétled azonos belső átmérőjű ilyen 5 rétegű csővel.

Mindkettőnél a belső víz melegedési sebességéből számítható a 
hőellenállás. Persze ez ugye áramlásmentes eset, ha a víz áramlik a 
csőben, akkor jobbak a viszonyok, illetve még nagyobb az eltérés a két 
cső anyaga között.

hjozsi