[Epitesz-barkacs] puffertartályok közötti hőtranszfer?

jhidvegi jhidvegi at gmail.com
2008. Aug. 8., P, 07:56:35 CEST


szepygab at fw.hu wrote:

> Nekem kicsit bonyolultnak tűnik a kettős pufferelés, nem látom az
> igazi értelmét.

Ez volt a feladat, a kiírás. :-)

> Szerintem a második puffer helyett a hőcserélt szekunder kör
> közvetlenül a fűtésre is dolgozhat. Ha kell a pufferkapacitás, az
> első tartály térfogata növelhető.

Lehet. Talán annyi értelme van a marha nagy tartálynak (akár egynek, akár 
kettőnek), hogy a klíma éjszakai árammal járatható, tehát begyűjthető egy 
valag hő olcsóbban, és egy napra szépen eltárolható. A kéttartályos módi 
előnye az lehet, hogy ha nem kell fűteni, csak a kisebbik, használati 
melegvízre való tartály hőtartásáról kell gondoskodni kisebb hőveszteségre 
számítva.

> Azért erősen elkezdenék számolni mielőtt belevágok. Ez a
> rendszer, a fűtési hőigénytől és a pancsolási szokásoktól függően
> elég nagy teljesítményt igényelhet. Ki lehet venni ennyit a
> klímá(k)ból?

Klímákból igen. Nálam összesen vagy 15kW vagy még több is simán kivehető. 
Darabszámtól és az egyedi klímateljesítménytől függ, meg attól, hogy mi a 
hőforrás. Pl ha egy 12 fokos vízű kút, mint szó esett róla már, az nagyon 
jelentős előny, a klíma COP-ja akkora lehet, hogy a névleges teljesítményt 
lényegesen meghaladhatja a tényleges. (Nem beszélve arról, hogy meleg 
hőforrás esetén maga a felvett teljesítmény is megnőhet.)

> Végül is ez egy levegő/víz hőszivattyú. Azok 7 fokos külső
> hőmérsékletnél sem szoktak lényegesen 3 fölötti COP-t produkálni.

Na de Mágusnak van kútvize!

Amúgy előny, ha nincs felengedve a melegoldali hőmérséklet magasra. A HMV 
mondjuk nem ebbe az irányba való elmozdulás, de ha direkt padlófűtés a 
cél, jelentősen lejjebb jön a beltéri-kültéri hőfokkülönbség, azaz 
javulhat a COP. Tehát akár célszerű lenne tök külön kezelni a fűtést és a 
hmv-t.

> Budapesten a fűtési időszak átlaghőmérséklete +1 fok. A beruházás
> összegét is figyelembe véve, érdemes átgondolni az egész
> gazdaságosságát.
> Persze, ha itt csak egy gondolatkísérletről van szó, akkor nem
> szólam :-)

Ez nagyon egyénfüggő. Pl a megboldogult Halász Ferinél nem volt gáz, 
hőtárolós kályhával fűtött, tehát direkt árammal. Neki nagy előrelépés 
volt a klímás fűtés. Nálam meg ugyan van gáz elvileg, de a villany 
olcsóbban jön ki még nem valami fényes COP esetén is.

A beruházás? Hát nem vagyok biztos benne, hogy egy zárt égésterű kazán az 
ő kéményével adott esetekben olcsóbb, mint a klímás játék, és a klímás 
megoldásnél a kéményseprők is békénhagyják az embert. Na meg ez hűt is.

Nálam már határozottan körvonalazódott, hogy bizony efféle fűtést fogok 
csinálni, méghozzá padlófűtéssel.

A használati melegvízre pedig egy másik, fordított módin töröm a fejem: 
alapvetően napkollektoros vízmelegítés, de télen, amikor nincs talán elég 
delej a napfényből, akkor a fűtésvízre támaszkodó hőszivattyú, tehát 
víz-víz hőszivattyú bejöhet. És persze amit lehet, éjszakai (helyesebben 
különmért) áramból, amit nem, hát azt meg az ipariból. 



További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról