[Epitesz-barkacs] puffertartályok közötti hőtranszfer?

[jhidvegi]

szepygab at fw.hu wrote:

>> A beruházás? Hát nem vagyok biztos benne, hogy egy zárt égéster~n
>> kazán az ~N kéményével adott esetekben olcsóbb, mint a klímás játék,
>> és a klímás megoldásnél a kéménysepr~Nk is békénhagyják az embert.
>> Na meg ez h~nt is.
> Azért annyira nem nagy mumus a kéményseprő. Egyszer kell a
> tervezéskor/használatba vételkor lekűzdeni - ami részben a

Jó, de itt a kazánról is szó volt, mint beruházásról.
A fűtési rendszer egyéb elemei (csövezés és ilyesmik) kb azonosak 
lehetnek, szóval az eltérés a készülékekben és a kéményben van. Nincs 
kizárva, hogy ezek kb pariban vannak.

Az én gondolatmenetemben a klíma mellett ezek az érvek vannak:
- számítok rá, hogy előbb-utóbb a gáz ára piaci lesz, megszűnik az 
államilag nyomott ár és a gázártámogatás.
- eltűnik a CO veszély, bár valóban, a zárt égésterűekkel ez nemigen 
fordul elő.
- ki van lőve a hatóság egyre szigorodó nyomulása, akár kéményseprők, akár 
egyéb, a jövőben bejövő szigorítások által.
- megszűnik a gázcső mellett, vagy azon át, hiba esetén a légtérbe kerülő 
gáz általi tűz- és robbanásveszély.

> Ha tanácsolhatom, kombináld a homlokzati felületeken falfűtéssel.
> Lényegesen gyorsabb a szabályozhatósága, ami jól kompenzálja a
> padlófűtés tehetetlenségét. A bútorzás meg általában nem a
> homlokzati falak mentén történik.

Igen, erről már hallottam. Meggondolandó, vagy az, hogy radiátorral (nem 
sokkal) ki van egészítve. Amúgy arra számítok, hogy nem lesz itt nagy 
hőfokingadozás. Marha nagy tömegek, jó hőszigetelés, a melegedési 
időállandót több napra taksálom (de ki kéne számítani persze). Tehát a 
naponta történő lehülés-felfűtés kiesik valszleg.
Bár a múltkor vagy egy beküldött link alapján, vagy nemtomhogy, de láttam 
eszméletlen hőátbocsátási tényezőjű falrendszert, aminek az volt a 
számomra meghökkentő jellemzője, hogy belső hőszigetelő rétege is volt. 
Nos, az ilyen tereket alkalmas fűtőtestekkel akár percek alatt is fel 
lehet fűteni, valamint a fűtés kikapcsolásakor gyorsan lehülhet, mégpedig, 
ha a külső-belső hőszigetelés között van egy mackós hőtároló tömeg, akkor 
valami elfogadható hőfokra. Azért ez még erősen átgondolandó. Nem 
egyszerű, bár a hűtéskori páralecsapódás szempontjából lehet szerepe a 
belső hőszigetelésnek. (Ki tudja, milyen forró nyarak jönnek ezután, nem 
lesz-e olyan éghajlati változás, ami miatt nem lesznek ritkák a bőven 40 
fok feletti nyarak.)

> Én másképp gondolkodtam.
> Megcsináltam akkora felületek becsövezését, hogy elég legyen
> hűtésre is - ezzel radikálisan túlméretezve a fűtési üzemmódot,
> aminek eredményeképp szerintem nem fog 30-35 foknál melegebb
> előremenő vizet előállítani a kondenzációs kazán.

Fűtésre okés, a hűtéssel kapcsolatban már nem vagyunk egy véleményen. Ha a 
külső-belső levegő összetétele azonos, és nincs kondenzáció a 
hűtőrendszerben, akkor a belső légtér hűtése egyúttal páratartalom 
növelést is jelent, ami alig teszi elviselhetőbbé a belteret, mint hűtés 
nélkül. (Nem változik meg a harmatponti hőmérséklet, tehát nem javul a 
párolgással leadató hő.) Persze be lehet tenni valami külön légszárítót. 
Azzal együtt lehet, hogy okés, de lehet, hogy a légszárító maga elég 
lenne.

> Pont a beruházáskor kevés az ember pénze, így a legolcsóbb
> megoldás mégiscsak az volt, hogy felvittem a tetőtérbe a
> gázcsövet, és 1,5 m szerelt füstgáz vezetékkel kidugtam a tetőn

Valóban ez tűnik a legjobb megoldásnak. Régen a pincébe szokták tenni a 
kazánokat, de ennek asszem olyan okai voltak, hogy oda halmozták a 
tüzelőt, vagy hogy elég hosszú legyen a kémény huzata, de ezek nyilt 
rendszerűek voltak, akár gáz, akár más tüzelésű kazánok. Ma, a zárt 
égésterű, kondenzációsoknál az a célszerűbb, hogy a kémény rövid úton 
legyen elintézve. Sőt, ha még az a vita is eldől, hogy ez a kémény a 
készülék része-e vagy az épülét része, méghozzá a készülék javára, akkor a 
kéményseprők is kiesnek a pixisből. :-) (Nehogymá beküldje a golyót a 
kondenzációs kazánba! :-) És hol akarja azt a petróleumos kutyaszart 
meggyújtani, ha nincs is kaminlyuk vagy hogy hívják?)

Tényleg, már azt sem értem, hogy ha akármilyen dugulás van a zárt 
rendszerű égéstermék kivezetésében, az kit zavar? Szerintem csak a tulajt, 
mert max nem ég a láng (védelem tilt), ki nem juthat semmi, tehát 
biztonság van. Max ugye nem műk a szerkezet, tehát csak a tulajt zavarja. 
Ez meg ugye ráveszi, hogy kihívjon szakembert, aki viszont a készülékhez 
ért.

Amit max ellenőrizni kellhet biztonságtechnikailag, az a zártság, tehát 
tényleg zárt-e a rendszer. Arra meg szerintem a kéményseprők egyáltalán 
nincsenek felkészülve. Vagy igen? (Szomszédban volt valami fura vizsgálat, 
a kéményre szereltek valamit, amit még nem láttam azelőtt, nem tudom, mi 
lehetett, de gyanús, hogy köze van ehhez a zártsági vizsgálathoz. Ha 
kéményseprők csinálták, akkor visszaszívom a fenti, dehonesztáló 
megjegyzéseimet.)

> Ha lesz egy kis pénzem, megfúratok 1-2 talajszondának való lukat
> a hegybe. Ezzel már hőszivattyú nélkül is megvan a nyári passzív
> hűtésem lehetősége.

Hát ha jó nagy lyukakat fúrsz, amin át le lehet jutni, és lent is ki lehet 
alakítani helyiségeket... :-)
Az a baj ezen a környéken, hogy valószínűtlen a talajvíz megtalálása. 
Anélkül pedig nem lehet hatékonyan hőhöz vagy hideghez jutni a talajból. 
Vagy lesz egy jó nagy felmelegedett tömb, vagy egy jó nagy lehűlt tömb, 
aminek a hőtároló képessége összemérhető a házéval. Na de adja Isten, hogy 
találj vizet is odalenn. Úgyis kb 50m mély lyukakat szoktak fúrni, az meg 
már nem kevés.