[Epitesz-barkacs] hűtőközeg kritikus nyomása?

[jhidvegi]

Itt egy leírás, ez is csak nagyobb térfogatról beszél, mint amekkora a
töltet folyadékként volt. Arra eddig semmit nem találtam, hogy mi van, ha
összébb akarom nyomni.
____________
7.3.11. Folyadék-gáz fázisátalakulás a kritikus állapot közelében

A gáz és a folyadék közti különbség az anyagi minőségtől függő kritikus
nyomás, hőmérséklet és sűrűség elérésekor megszűnik. A fázisátalakulás
folyamata a kritikus sűrűségnek megfelelő folyadék lezárt, nyomásálló
edényben történő melegítésekor figyelhető meg. A kísérlet iskolai
bemutatását házilag készített eszközökkel nem ajánljuk.
    (Régebbi kiadású kísérletgyűjteményekben találhatók leírások, amelyek
házilag cseppfolyósított és üvegcsőkapszulába forrasztott SO2 kritikus
fázisátalakulásának bemutatását ismertetik.)
    A jelenség bemutatására alkalmas, a biztonsági követelmények
szempontjából is ellenőrzött, demonstrációs eszközt tanszergyártó cégek
forgalmaznak.
    Az eszköz egy fémkamra, amelynek két szemközti oldalán nyomásálló
üvegablak található. A fázisátalakulás az ablakon átnézve, illetve nagyobb
hallgatóság részére kivetítve figyelhető meg. Az eszköz hűtőfolyadékkal
(pl. R115, ezt használják a fagyasztószekrények hűtőközegeként) van
megtöltve. Az R115 kritikus hőmérséklete 80 °C, kritikus nyomása kb.
30x10^5 Pa. A tartály a kritikus sűrűségnek megfelelő anyagmennyiséget
tartalmaz. (Szobahőmérsékleten a folyadék kb. félig tölti ki az edény
térfogatát.) Az eszköz termosztáttal cirkuláltatott forró vízzel fűthető,
a fűtőcsőrendszer a folyadéktartályt körülvevő fémdobozba van beépítve. A
fémdobozba helyezhető hőmérőn leolvasható a tartályban melegített anyag
pillanatnyi hőmérséklete.
    A kritikus hőmérséklet alatt az anyag kétfázisú. A folyadék és a gőz
éles határfelülettel különül el. A kritikus hőmérséklet közelében érdekes
változások figyelhetők meg. A folyadék- és gázfázis határfelülete - a
folyadék felületi feszültségének csökkenése miatt - egyre
definiálatlanabbá válik. A gázfázisban fellépő véletlen sűrűségingadozások
törésmutató fluktuációhoz vezetnek, az átvilágító fehér fényből bizonyos
hullámhosszú összetevők kiszóródnak, ezért a gáztér vöröses-barnás
színárnyalatú lesz. A kritikus hőmérsékleten a folyadék és a gőztér közti
különbség teljesen eltűnik, az egész anyag ismét homogén és átlátszó lesz.