[Epitesz-barkacs] hűtőközeg kritikus nyomása?

[jhidvegi]

Moczik Gabor wrote:

>> Na de belemehet egy hőcserélőbe, ami lejjebb hűti, és létrejöhet
>> mégis a kondenzáció.
>
> Ha visszahűti annyira...

Hát igen, ez kérdéses lehet, pl ventillátor hiba miatt. De erre vannak az
érzékelők.

>> Miért kéne a nyomásnak a végtelenbe tartania?
>
> Mert mintha arról lett volna szó, hogy szétrobbanhat miatta a
> rendszer. Szerintem meg nem, vagyis nem ettől, hogy kritikus
> állapotpa kerül a közeg.

Szerintem semmilyen körülmények között sem tud szétrobbanni
nyomásnövekedéstől a cucc.

>> Akkor lenne probléma, ha valami tartályt tölt fel a kompresszor, és
>> az egész már forróbb a kelleténél, és amikor eléri a kritikus
>> nyomást, akkor "nem fér bele több", mert folyadékként fog viselkedni
>> már. Itt nem
>
> De pont ezaz, hogy nem fog folyadékként viselkedni, nem
> cseppfolyósodik.

Na itt álljunk meg egy pillanatra.
Van egy folyadék, ezt ugye jól lehet hidraulikákban használni, mert nem
nyomható össze számottevően. Akár többezer bar nyomást is elvisz.
na most, ha ezt a folyadékot melegítem, csak nem azt akarod mondani, hogy
egyszercsak elér egy hőmérsékletet, és onnantól hopp, összenyomhatóvá
válik jóval kisebb nyomással is, mint hidegen?

Neeem, ebből a szempontból a közegek folyadékként viselkednek jókora
nyomásokig. (Értem ezalatt, hogy persze, léteznek olyan nyomások,
hőmérsékletek, amikor már nem is beszélhetünk konkrétan valamilyen
anyagról, pl olajról, vízről... mert pl neutroncsillagba került az anyag.)

> Azt persze nem tudom, hogy a nyomás ettől hogyan alakul, de szerintem
> nem nő ugrásszerűen sem a hőmérséklet további növelésére, se további
> anyag bepumpálására...

Szerintem további anyagot nem lehet ugrásszerű nyomásnövekedés nélkül
bepumpálni.

Erre a kritikus feletti állapotra az jellemző, hogy nincs már külön gőz és
folyadék fázis. Definíciószerűen a kritikus állapotban a gőz sűrűsége 
megegyezik a folyadék sűrűségével.

Pl van a víz, ami
374 fok és 22,1MPa (221bar kb) nyomás felett van ilyen állapotban.
Képzeljük el egy dugattyús hengerben, és melegítsük még följebb. Az
történik, hogy ha hagyom tágulni lassan (úgy, hogy közben a hőmérséklet
megmaradjon), akkor nem lesz sehol folyadék, gázként viselkedik, de nem
megy ugyanez fordítva. Tehát ha ez eredetileg 1 liter volt folyadékként,
nem fogom tudni mondjuk fél literre összenyomni pl 600 bar nyomással
pusztán azért, mert meleg, holott amikor hideg volt, még 5000bar nyomással
se tudtam összenyomni.

Keresek rá adatokat, de még nem leltem. Szóval a fentiek csak elképzelések
a részemről, igazán nem tudom megindokolni.