[Epitesz-barkacs] hosszabbító nedves helyen

[jhidvegi]

vajk fekete wrote:
> hulye gondolat az, hogy tkp ha van femes kapcsolat, akkor nincs is
> atmeneti ellenallas?

Hát ha szupravezetők, akkor lehet, hogy nem hülye gondolat. :-)

Amúgy valami olyasmi összefüggés van az átmeneti ellenállásra, pontosabban 
a vezetésre, hogy k/F^c, ahol c valami 1-nél nagyobb szám, de nem emléxem, 
mekkora, F az erő, k meg valami anyagjellemző, meg a dimenzió miatti 
konstans egybe.

Persze asszem nem akármekkora tartományokban igaz ez, mert ha két csupasz 
fémet szinte nulla erővel összeérintek, elég jelentős vezetés jön létre, 
szóval ez biztos nagyobb áramoknál számít.

> ugy ertem, hogy ha mondjuk ket rez hengert merolegesen egymasra
> fektetek, akkor az erintkezesi pont egy tenyleg pont lesz. tehat a
> felulete infinitezimalisan kicsi. viszont a vastagsaga is kb nulla.
> igy aztan nem is lehet nagy ellenallast merni kozottuk.

Így is rá lehet közelíteni, de ekkor a hengerek anyagának a fajlagos 
ellenállásával lehet számolgatni. Egyszerűbb lehet pl két golyó. Szép kis 
integrálási feladat kiszámolni, de talán nem lehetetlen.

Lehet, hogy innen kiindulva is a fentihez hasonló képlet jön ki azzal a 
gondolattal, hogy ha az erő nem nulla, az anyag szilárdsága is korlátos, 
akkor az erő növelésével a pontból az erő függvényében felület lesz, más 
jön ki már számítással is.

> ha aramot folyatok, akkor ebben a pontban nagy lesz az aramsuruseg,
> de a pont szinte nincs is. a kornyezeteben meg jo nagy terszogben ott
> a rez, szinte sehol nem lesz tul nagy aramsuruseg.

De a pont körül jó nagy, és ott az ekvipotenciális felületek (félgömb 
felületek) között a pont közelében jelentős lehet a feszkülönbség.

> ha osszenyomom oket annyira hogy deformalodjon, akkor nagyobb a
> felulet, kisebb osszeszorito ero is eleg. tehat a felulet*ero az ami
> szamit, ha kicsi a felulet, akkor nagy ero kell es kesz.
>
> hol rossz?

Nem tudom azt se, hogy rossz-e. Lehet, hogy ha a két felületet erő nélkül 
lehetne fémesen tisztességesen összeilleszteni, akkor rém kicsi lenne az 
átmeneti ellenállás. Lehet, hogy az erő ahhoz kell, hogy a ténylegesen 
összefekvő felületek nagyobbak legyenek. Akárhogy megmunkálják, nem lesz 
nagy az összefekvő felület, csak pontokban épphogy összeilleszkednek, 
mondjuk sík felületek max 3 ponton. Ha nyomom, egyre nagyobb erőnél a 
deformációk miatt nő a pontok száma is, meg a pontokból felületek 
lesznek... A fenti képlet lehet, hogy tapasztalati, de az is lehet, hogy 
matematikailag is kijön. Ennyire már régen se mélyedtem bele, amikor 
oktatták.

(Ez a "kiintegrálom" téma mostanában állandóan foglalkoztat. Múltkor pl 
azt találtam kiintegrálni, hogy ha van egy golyó, aminek e W/m3 hő 
keletkezik az anyagában, és adott hővezető képessége, akkor mekkora a 
hőfokkülönbség állandósult állapotban a közepe és a felülete között. 
Meglepően egyszerű lett a végeredmény. Aztán utánanéztem, hogy van ez a 
Föld esetén, és elképesztően bonyolult folyamatok leírására bukkantam. Nem 
tegnap volt, mégis a hatása alatt vagyok most is, hogy milyen hihetetlenül 
bonyolult módon működő bolygó felületén éldegélünk. Akinek van hozzá 
energiája és érdeklődése:
http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldfj/fizgeol/7ho.htm#TopOfPage

De ez nem csak ennyi, bár ez se kevés, több lapból álló oktató anyag. 
Kérdések is vannak a végeiken, hogy ki mennyire vette a lapot.

A legmeghökkentőbb, hogy a kezdeti hő, ami a keletkezéskor megvolt, mennyi 
idő alatt tudna csak eltávozni, meg hogy miféle hőszállítási mechanizmusok 
vannak a föld belsejében, vagy hogy mennyi hőt fejleszt a különböző 
sűrűségű anyagok szétválása... marha érdekes.)