[Epitesz-barkacs] hazivizmu, aramvalto

[jhidvegi]

Bocs, ez hosszú lett:

--------- elektro lista eleje -------- :-)

Balázs Bámer wrote:

>> Ekkor a led kiégne rögtön, mert csak tizedakkora lenne az árama,
>> mint a motoré, azaz kb 0,4A, azt meg a legbikább ledek szeretik
>> csak. (Pl luxeon). De azt is lehet, hogy ellenálásra dolgozik, és
>> onnan veszel le valami ellenállással tápot a lednek.
>
> Ez volt az első ötletem.

És nem is olyan rossz ötlet, ha nem akar az Mber sokat tekercselni. :-)

> Na most a szekunder áramgenerátorként viselkedik, ugye?

Így van, mármint a ráakasztott fogyasztó szempontjából.

> Azért lesz
> kicsi a soros impedancia, mert az áramgenerátor (elvileg végtelen)
> nagy belső ellenállásához képest ha valamit ráakasztok, az eleve
> kicsi, a trafó pedig ezt a primer felé letranszformálja?

Valahogy így. Tehát, ha a szekunder jószerivel rövidre van zárva, akkor a 
primeren a trafó dropja jelenik csak meg gyakorlatilag, az meg jó kivitel 
esetén nagyon pici is lehet. A szivattyú körében szinte mintha ott se 
lenne.

>> telítődik szinte, de az áramváltó szekundere nagyon fog rázni, akár
>> kV-ok is
>
> Ekkor mit lát a motor? Egy nagy induktivitást, nem?

Á, csak az áram nullaátmenetei környékén. Mondjuk folyik 4A eff, ennek a 
csúcsa kb 6A, és pl a +/-0,2A-nél kisebb részen bejön a nagy impedancia, 
ekkor a motor és a hálózat között nagy fesz keletkezik, amit a trafó jól 
fel is transzformál. Aztán a fesz-idő terület, mivel jó nagy, a vasat 
betelíti, onnantól nem visz át semmit, eltűnik a fesz (megszünik a 
dfi/dt), és megint jószerivel rövidzárként viselkedik.

> Ez mondjuk egy 40
> - 100 wattos traffancs esetén hogy viszonyulhat a moci (üresjárásban
> észlelt) induktivitásához?

Fene tudja, nem érdemes számolgatni. Kerülni kell a rövidzármentes 
állapotot. Profi áramváltókban, amik nem fixen beépítettek, van egy 
ráfordítandó fülszerű valami, ami bekötés előtt bontandó csak, és kikötés 
előtt rácsukandó. Mert akár életveszélyes is lehet.

> Jó, a motor nem járhat igazán üresben, meg
> nem is valószínű, hogy leszakad a szekunder terhelése, de ha mégis, és
> mindkettő alapvetően induktivitást mutat, akkor mi van? Oda akarok
> kilyukadni, hogy ekkor már olyan, mintha csökkentett feszültségről
> járna üresben a motor.

Mert még mindig nem világos. A rövidrezárt (pici ellenállással vagy 
graetz-leddel leterhelt) áramváltó nem képvisel számottevo soros 
impedanciát. Mintha ott se lenne. Még egy 10-es (ez nagyon kicsi) 
áttételnél is, ha a szekunder oldalon van 1V fesz, akkor a primeren már 
csak 0,1V. A vezetéken is több esik ennél.

> Ha (korábbiak szerint) a vas túl van méretezve, akkor is telítődik?

Hát lehet olyan trafót odarakni, ami nem telítődne, de az lehet, hogy 
marha nagy lenne. :-) De ezt a nem üzemszerű állapotot miért is 
forszírozod?

> Az, hogy ráz, csak az embernek rossz, nem?

Nem biztos, át is üthet.

> Mi az a kétirányú impulzussor? (elnézést a sok kérdésért, de igen zöld
> vagyok a témához, viszont érdekel)

Vegyünk gondolatban egy trafót, aminek modjuk az egyik tekercse 5V-os, és 
elbír 5A-t is. Legyen ez a trafó tehát olyan 30VA-es. Ha ez hálózatról 
megy, akkor van neki egy 230V-os tekercse, itt az áram teljes terhelésnél 
kb 109mA lenne, ha ideális lenne.

De ez egy pici trafó, és az üresjárási árama lehet, hogy csak 1mA 
csúcsban. Ez a szekunder oldalon megtáplálva szintén a 46-os áttétellel 
számolva 46mA.
Na most, ha ehelyett beküldesz egy 4A eff értékű áramot, akkor evidens, 
hogy már valahol 50mA-nél nekifog betelítődni. Ez az állapot az áram 
nullaátmenete után elég hamar bekövetkezik, hiszen az áram 6A*sin(omegaté) 
szerint folyik, és kényszerítve van, ennek a nullaátmenete körül az áram 
meredeksége Imax*omega = 6*314=1880A/s, tehát a 0,05A 26-27 us alatt 
megvan. Tehát az áram nullaátmenete körül van egy 53us-os ablak, amikor a 
trafó trafóként tud működni, a többi időben telítődve van a vas.

Ha a vas telítődve van, akkor a B=Bmax, nincs fluxusváltozás (B*Avas) 
ezért a fesz is nulla a trafón (U=dfi/dt).
Viszont ezalatt az 53us alatt létrejön a teljes fluxusváltozás. Pozitív 
áramváltozásnál az egyik irányba, negatívnál, tehát félperiódussal odébb a 
másik irányba. Ezalatt a fluxus kb lineárisan változik, 
Bmax*A-ról -Bmax*A-ra. Normál működés esetén ez lezajlik 10ms alatt hol 
erre, hol arra, ennek megfelelően a fesz max 325V, illetve 7,5V a kisfesz 
tekercsen. Most viszont majdnem 190-szer rövidebb idő alatt zajlik le, 
tehát ennek megfelelően nagyobb a fesz is.

Számszerűen: normál működés esetén a kisfesz tekercsen a max áramváltozási 
sebesség az áram nullaátmenetében 0,046*314=14,4A/s, ehhez tartozik a 
7,5V, ha meg a fenti 4A megy át rajta, akkor 2*0,05A/53e-6=1880A/s 
(egyezik a fentivel) mert ugye itt -0,05A-től +0,05A-ig tart az a 
változás, ami alatt a vas nincs telítődve. Ez 130-szor nagyobb, mint a 
normál, tehát a 7,5V helyett is 975V keletkezne, ha volna miből. Itt 
szerencsére csak a hálózat van, tehát max 325V fog keletkezni (a trafó 
kisfesz tekercse az áram nullaátmenete körül az egész feszt magára veszi), 
a primerén tehát a max fesz áttétel * 325V=majdnem 15kV. Nem veszélytelen 
tehát. Jó, csak pártíz us-ig tart, de én meg nem fognám! (Ha másmilyen 
kiinduló paramétereket választok, akkor a trafó megkaphatná 
áramgenerátorosan tényleg a 4A effektívet, még tán át is ütne, mert a 
975V-nak a 46-szorosa már 45kV lenne. :) Persze minden lájtosabb is lehet, 
ha mondjuk nem 1, hanem 10mA az üresjárási áram maximuma, vagy még 
nagyobb, de érezni lehet, hogy ekkor is életveszélyes, kV nagyságrendű 
pulzák fognak keletkezni a nagyobb menetszámú tekercsen.)

---------- elektro lista vége ------------ :-))