[Epitesz-barkacs] viz

[szepygab at gmail.com]

On 15 Sep 2008 at 8:53, jhidvegi wrote:
> És az nincs véletlenül benne a projektben, hogy fürdés nem kádból
> esetén a zuhanyozóból kimen~N alig szennyvíz h~Njét hogy lehetne rögtön
> fülön csípni, és bevonni prompt pl a bojler hideg oldalának az
> el~Nmelegítésébe?
Ez nincs, bár nem megoldhatatlan, csak bonyolult.

> A csövezésen kívül jószerivel csak egy ellenáramú
> h~Ncserél~Nn, meg az elé rakott sz~nr~Nn múlik (nyilván a haj és más
> efféle eltömné a h~Ncserél~Nt).
Azt a szűrőt rendszeresen kéne tisztítani, amire szerintem senki 
se szívesen válallkozik. Ráadásul minden, amiben benne van az 
üzemeltetéshez szükséges emberi tényező, kérdéses 
megbízhatósággal üzemel :-)

> A zuhanyozáskori tényleges teljesítmény
> 20kW közelében van. Nagy szám lenne, ha ebb~Nl mondjuk úgy 10-15-öt
> vissza lehetne húzni. A dologban az adja a megvalósíthatóságot, hogy
> amikor jön a melegvíz a zuhanyból, akkor távozik is lent a csak
> picivel hidegebb fürd~Nvíz, tehát az egyidej~nség csaknem teljes.
> 
> Nem tudom pontosan, mennyi szokott lenni egy zuhanyozós fürdés 
> melegvíz-igénye, de sacc 20-30 liter közé teszem. Legyen 25 liter és
> 36/12 fok, azaz 24 fokkal melegebb (ez számít a melegítéskor), azaz
> egy fürdés kb 2,5MJ=0,7 kWh energiát jelent. Napi 4 személynél, évente
> ez 1000kWh, 43ezer Ft körül van. Ha ennek a fele, kétharmada
> visszajön, az nem is olyan rossz, de persze nem valami nagy szám,
> kétségtelen. (Viszont gyanús, hogy az ifjak szívesen elálldogálnak a
> zuhany alatt 25 liternél sokkal tovább is.)
Egy átfolyós vízmelegítő 10 - 15 liter/perc vizet melegít. Ezzel 
lehet zuhanyozni. Nem hiszem, hogy átlag 5 percnél rövidebb 
idővel számolhatsz. (Kamaszkorában fiam előszeretettel ült be a 
zuhanyfülke sarkába és folyatta magára a forró vizet. Olyan köd 
volt a zuhanyban - pedig ment közben az elszívó ventillátor - 
hogy alig lehetett látni.)

> Kádfürdésnél z~nrösebb az ábra. Napi 600 liter szintén 4 tagú
> családnál, akárcsak 20 fokkal melegebb víz esetén ez bizony napi 50MJ,
> 14kWh kb. Ez már egy jól szigetelt ház esetén komoly bázis lehet a
> f~ntés megtámogatására, tehát h~Nszivattyúnak. Sajnos ezt máshogy nem
> nagyon lehet visszanyerni. (Vannak, akik naponta megtöltenek egy kádat
> vízzel, és így fürdenek? Csak energiában 5100kWh, 220ezer Ft/év ebben
> az elrendezésben. Persze simán kibírható anyagilag, csak állati
> pocsékolásnak t~nnik.)
Szerintem nem ez a jó nyom, ami követendő. Egy nagykonyhán, 
szállodában, ipari épületben, ahol folyamatosan termelődik meleg 
szennyvíz, ott talán érdemes, de családi ház méretben 
hőszivatyúba, stb. beruházni ennyiért nem hiszem, hogy érdemes. 
Ha már hőszivattyú, akkor kell egy folyamatosan rendelkezésre 
álló hőforrást keresni - talajhő, tó, folyó - és abból kitermelni 
a szükségeset. Globális szempontból mindegy, hogy a környezetből 
kivett hőt visszaengeded-e a környezetbe, vagy az épületet 
tekinted zárt egységnek és abban próbálsz meg mindent 
visszaforgatni.
Technológiailag egyszerűbb a "tiszta" környezetből kivenni, mint 
a háztartás hulladékhőit hasznosítani.
Kínálnak olyan szellőztető berendezéseket, amik az elszívott 
levegő hőjét, egy mini hőszivattyúval bojler vizének melegítésére 
használják. Arról azonban hallgat a reklámjuk, hogy a másik 
oldalon friss levegőt kell beengedni és azt kell felfűteni 
valamilyen módon. Ha ugyanis először a levegőt átküldöd egy 
hőcserélőn (ezek hatásfoka 80-90 %), hogy ne a külső hideg 
kerüljön a lakásba, akkor olyan kevés maradék hő van a kifújt 
levegőben, hogy abból érdemleges vízmelegítést aligha csinálsz. 
(Számoláshoz: egy 100 m2-es lakás légtere 270 m3.) Az óránkénti 
légcsere 0,3 - 0,5. Kb. 130 m3, előhűtött levegőből, mit lehet 
kitermelni, és az a mini levegő-víz hőszivattyú milyen cop-vel is 
fog működni?

üdv

szepygab