[Epitesz-barkacs] Es az orromat is tiszticcsa
Pataki István
pataki.istvan at freemail.hu
2009. Dec. 22., K, 18:26:16 CET
Sziasztok!
Előre bocsátom, hogy az a 9m2 üvegfelület 5 darab kb. egyenlő nagyságú
felületből tevődik össze, ha valakinek kétsége lett volna :-).
Én még 10+ éve olvasgattam ezekről a thermo üvegekről, és elég
tisztességes megfontolások voltak a konstrukció mögött. A legnagyobb
problámának a két üveg távtartós összeragasztása tűnt. Úgy kell
lehetőleg hőhíd mentesen összeragasztani, hogy hosszú időn keresztül
ne tudjon elszökni a töltőgáz, és bírnia kell mínusz akárhánytól plusz
akárhányig, főleg bírnia kell az UV sugárzást, ill. úgy kell
beépíteni, hogy az ne tudja érni a ragasztást, el kell tűrnie bizonyos
mechanikai deformációt is stb., szóval korántsem egyszerű jót
csinálni. Mindezek alapján a ragasztás előregedése és az emiatt
elszökő/levegősödő gáz lehet a szigetelés romlásának oka. Akkor
viszont a teljes tömítést kellene körben cserélni +gázzal föltölteni,
vagyis gyakorlatilag újra kellene építeni a szigetelő táblát, csak
előtte még meg kellene pucolni az üveget a régi anyagtól. Szóvel nem
túl bíztató, bár az üveg önmagában is baromi drága.
Üdv
pi
----- Original Message -----
From: "jhidvegi" <jhidvegi at gmail.com>
To: "Amatőr építészek és barkácsolók klubja"
<epitesz at lists.javaforum.hu>
Sent: Tuesday, December 22, 2009 9:05 AM
Subject: Re: [Epitesz-barkacs] Es az orromat is tiszticcsa
Mágus Bérprogram Demo wrote:
> és szépen felfejlődünk egy hűtőszekrény vagy klíma javító
> ketyeréhez:
> ráapplikálni egy autósszelepet, levákumozni
Amitől beszakad az egész. :-) 9m2, azaz 90 tonna!! :)
Neeem, alul lassan tölteni be a gázt, és felül a túloldalon hadd
áramoljon
kifelé. Ha jól csináljuk, akkor detektálható, amikor odaér, és még
áramoltatni valameddig, és kész.
> majd valahonnan corgonnal feltölteni
Most úgy látom, hogy az R22 (C F2 Cl2) a maga 120 körüli molsúlyával
messze veri az argont. De a csúcs az R116 lenne: C6 F14, 338 körül.
Ennek
valami baromi jó hőszigetelése lehet.
Megpróbálok majd méréseket csinálni corgonnal meg R22-vel. Az R116 is
elvileg van a soosnál, és szerepel náluk, mint letölthető biztonsági
adatlap, de ha tényleg keresem, nem találom.
Kérdés, hogy ezek a fluorozott szénhidrogének mennyire stabilak, nem
bomlanak-e napsütés hatására.
Eljutottam a kísérlet gondolatához. Csináltatni szeretnék egy darab
termo
üveget, valami nem túl nagy méretben, pl 500x500mm, 16mm-es közzel, és
megfúrom a két átellenes sarkát, és betöltögetek hol levegőt, hol
corgont,
hol R407C-t, és ha sikerül szerezni, R22-t, és valami hőszigetelés
mérést
minddel megcsinálni.
A dolognak kb az az elvi háttere hővezetésileg, hogy vannak a
különböző
molekulatömegű gázok, amikből mindben ugyanannyi darab van egy adott
térfogatban, hőfokon és nyomáson. Hőátadáskor a molekulák impulzusa
állandó statisztikai átlagban (m*v), az energia viszont, amit a mozgó
molekulák szállítanak:
E=0,5*m*v^2=(m*v)^2/2m, vagyis valami állandó/m. Tehát minél nagyobb a
molsúly, annál kisebb a molekulák energiája. Ezért használnak argont,
mert
az olcsó, a kripton és a xenon drága. Viszont a hűtőgázok nem olyan
drágák, nem igazán tudom, miért nem használják ezeket erre.
Persze bejön még egy tényező: a nemesgázok szimmetrikusak, tehát
golyóként
ütközgetnek, a molekulák meg nem gömbszimmetrikusak, tehát van nekik
még
egy szabadságfokuk, tudnak forogni. Emiatt több energiát tudnak
felvenni.
De ha utánanézek az argon és a CO2 hővezetési képessége arányának (40
illetve 44-es molsúly), az jön ki, hogy kb megegyeznek. Szóval ha kb
0,9-cel szorzom a nagy molsúlyú hűtőgázok mosúlyát, akkor megkapom
(remélem) az egyenértékű virtuális nemesgázét.
Így aztán pl az R22-é 108, ami 40/108=0,37-szeres vezetőképességet ad
az
argonhoz képest. Jobb, mint a tripla üveg argonból.
Az R116 meg 40/304=0,13-szoros. Ez már elképesztő lenne. Minimum 7
légköznek felel meg argonból, tehát 8 üvegrétegnek.
Még nem tudom, hol tévedek, ezért kéne mérni. Szeretnék abban
reménykedni,
hogy az üvegesek simán nem jutottak el az argonon túlra, mert nem
értik a
gázok hővezető képességének az alapjait, a klímásoknak meg ugyan
vannak
mindenféle adataik a hűtőközegjeikről, csak hővezető képességet illető
adatok nincsenek. Szóval ott a két szakma, nincs kapcsolódási pont. Az
építészek pedig művészek. :-) Az épületgépészek meg leginkább a
fűtéssel
foglalkoznak, meg a többi technikai holmival. A fizikusokat meg tök
hidegen hagyja a téma valszleg. Szóval van remény.
hjozsi
További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról