[Epitesz-barkacs] Es az orromat is tiszticcsa

[jhidvegi]

Francba, megint hosszú lett. Aki az alábbiakat átfoglalmazza nekem 
rövidre, és elküldi magánban, azt örömmel venném, hátha sikerül tanulni 
valamit. (Biztos rövidebb lenne, ha kényszeríteném magam, hogy csak 1 
ujjamat, pl a bal kisujjamat használhatom. :-) )

Pataki István wrote:

> Előre bocsátom, hogy az a 9m2 üvegfelület 5 darab kb. egyenlő nagyságú
> felületből tevődik össze, ha valakinek kétsége lett volna :-).

Kétségem volt, szóval így azért könnyebb elbánni az üvegekkel, mintha egy 
baromi nagy felület lenne. Ha még ráadásul nem egykupacban vannak, hanem 5 
különböző ablakról van szó, akkor még sokkal könnyebb. :-)

Szóval ahogy olvasom, a szigeteléssel van a gond.
Én cseppet se vagyok biztos benne, hogy ezek úgy öregedtek el, hogy már 
kész, vége, nem ér semmit. Az viszont szinte hihetetlen, hogy van két fix 
üvegtábla, amiben van egy töltőgáz, pl argon, és a tömítés körbe megoldja 
azt, hogy ennek változhat a hőmérséklete, tágulhat, összehúzódhat, az üveg 
ezt felveszi. A nyári max és a téli min nyomás aránya akár 1,15 is lehet. 
Ha a kettő között rakták be (töltötték fel) pontosan, akkor ugye kb 
+0,07...-0,07 bar körüli nyomásváltozást jelent konkrétan. Az 1,6m2-es 
táblákra meg +/-1100 kilónak megfelelő erőt. Na ebben kételkedek, hogy ez 
fellép. Vagyis valszleg valamit csaltak, és az üvegtáblák szépen 
lélegeznek, ezáltal szépen kicserélődik bennük a gáz idővel levegőre.

Még tán ellenőrizni is lehet. Ha kint épp sötét van, mint most is, és bent 
világos, elhúzod a függönyt, ha van, és nézed magad az üvegben 
messzebbről, mint egy tükörben, akkor két képet kéne látnod. Egy erősen 
nagyítottat, meg egy kicsinyítettet. Előzőt a bentről nézve homorú 
üvegfelület produkálja, a másikat meg a külső, bentről nézve domború. Na 
ez meglepne, ha így lenne.

Ellenőrizni is lehet, hogy az üvegnek van-e tényleg ilyesmi rugalmassága: 
valaki odamegy, és benyúl a képbe, megnyomja az üveget középen mondjuk egy 
20 kilós erővel. Ez jóval kisebb, mint a nyomásváltozás okozta erő, szóval 
ha már ettől látszik a domborulat-változás (nagyítódik a kép), akkor a 
nyomásváltozás által okozottnak nagyon-nagyon kellene látszania.

Ha netán igazam lenne, én továbbra is aszondom, hogy nem kell annyira 
szétkapni ezeket, egyszerűen valami kis lyukakon át feltölteni argonnal 
vagy corgonnal, vagy CO2-vel, ami van. Valszleg az argon szárazabb.

Már csak azt kellene kitalálni, hogy a feltöltés lyukai hogy legyenek 
kivitelezve, majd feltöltés után lezárva. Legjobb lenne vmi könnyen 
kezelhető pici szelep, amin át utólag könnyen töltögethető bármikor egy 
ilyen ablak, valamint venni egy palack gázt, és időnként - főleg tél 
előtt - jól kicserélni az ablak tartalmát. Pénzbe kerül, igaz, de örökre 
elég lenne. :-) És a kiszellőzést a másik, fenti kis lyukon akár meg is 
lehet hagyni, így a tömítések nincsenek igénybe véve.

A fenti nyomásváltozást nem is értem, miért nem oldják meg konkrét 
ablakoknál úgy, hogy járna hozzá valami beépített kis flexi palack 
elrejtve a tokban vagy bárhol. Kb 25 liter gázról van szó, aminek a kb 
állandó nyomású térfogat-változása +/-1,7 liter. Nem kevés! Fix beépítésű 
táblák esetén a falban elférne egy lufiszerűség alkalmas anyagból 
választva. Ha nincs nyomásváltozás, a tömítések nincsenek különösen 
igénybevéve, a gáz max diffúzióval akarna cserélődni, nem pedig nyomás 
hatására.

Itt is van ilyen üveg, majd a fentieket meg is nézem, kísérletezek, és 
majd elmondom, mit találtam. Engem ennyire nem foglalkoztatott a téma, 
valszleg ebben simán levegő van.

Valamint van olyan üvegpár is, ami nem ragasztott, termo, csak én simán 
beraktam szilóval két üveget egy nem túl nagy ajtó felső részébe. Most, 
hogy bazi hidegek járnak, belül párásodik. Simán belefúrok majd, és küldök 
bele corgont, csak épp elfogyott. :-) Majd jövőre. (Vagy holnap kicserélem 
a palackot, ha nyitva vannak, de nem ezért kellene persze.)

hjozsi