[Epitesz-barkacs] hoszigeteles, futes

jhidvegi jhidvegi at gmail.com
2009. Feb. 14., Szo, 14:09:12 CET


Balázs Bámer wrote:

> Jaj, a talajvíz -16 méteren van. Gondolkodtam én is, hogy ez hogy
> viselkedik. Valamennyi csak elmegy arra is. Mondjuk azért jó, hogy
> nincs "rendesen" lehőszigetelve, mert akkor nem lenne meg ez a
> kapacitás, ami akkor jó, ha télen elmegyünk valahova, és közben nincs
> fűtés.

Igen, ez sokat jelent.
Amióta itt a listán felmerült ez a hődomb gondolat, azon filózgatok, hogy 
hogyan lehetne ezt kipróbálni. Legjobb lenne elsőre számítógéppel 
modellezni, de ahhoz nem értek. A próba abból állna, hogy lefúrok mondjuk 
5m mélyre egy lyukat, abba belevezetek egy U alakú csövet, aminek a vizét 
napkollektorral egész nyáron fullra fűtöm, szóval hogy a talaj jódarabon 
felmelegedjen a cső körül. Aztán megnézni, hogy télen ebből mi hozható ki. 
Lehet, hogy az 5 méter kevés, mert fölfelé is fog jönni a hő, de legalább 
meglátom, hogy mekkora területen és meddig fog mondjuk a hó olvadni.

Ahhoz sajna kevés a tudásom, hogy kiszámoljam, mi az ábra. Mindenféle 
diffegyenleteket kéne megoldani. Egy biztosnak tűnik: ha nincs talajvíz 
átáramlás, eláramlás, akkor a felfűtés hatása a cső körül korlátozott 
távolságra jut csak el. Valszleg mondjuk 10m-rel odébb laborhőmérő se 
tudna számottevő melegedést kimutatni. Tehát legalább hőszivattyú számára 
az egész beletolt hő zöme visszanyerhető.

Aztán lehet, hogy az esővíz mégis átáramlik, és elszállítja a hőt, akkor 
bakfity. Esetleg a ház alá fúrt lyuk védettebb, az még működhet.

> Hááát, valami ilyesmi a cél. Az ablakok részben háromrétegűek lesznek
> a párásodási probléma miatt (meg elég kicsi költséggel bővíthetők).
> Kicsit szokatlanok lesznek, de ez van.

Szerintem, ha megcsinálod az energiavisszanyerős szellőző rendszert, akkor 
meg fog szűnni ez a párásodási probléma. Vagy az ablakokat úgy alakítod 
át, hogy a plusz réteg is termo üveg legyen. :-) tehát 4 réteg.

>> Ez a gondolat engem is erősen foglalkoztat. Van egy ismerősöm, aki
>> pp-ből tud mindenféle kádakat meg béleléseket csinálni. Egy ilyen

> Ez milyen vastag? Ha mindig víz van benne, és beássuk a földbe, és nem
> jár rajta teherautó, akkor kell köréje beton?

Mármint a polipropilén? Olyan vastag, amilyet akar az ember, de nem olcsó 
annyag annyira, hogy eleressze az ember a fantáziáját nagyon.

> Mert gondolkodtam
> ilyenen, még az alapozáskor is néztem, hova lehet betenni a tíz
> köbméteres tartályt (-: de mivel lóvé nem volt rá, nem kérdeztem meg a
> feleségemet. Mondjuk ezen a képen
> http://www.permanent.hu/kepek/solar/tankbuilding1.jpg

Műszaki kérdésekben női pofákat vágni válóok! :-)

> Azt nem engedte, hogy egy belső fallá vált félméteres falba az ablak
> helyére bojlerbelsőket rejtsek a leendő napkollektornak.

Indok?

> Igaz, nehéz
> lett volna rendesen megcsinálni, mert csak gipszkartonos tákolás jöhet
> szóba.

Jártam nemrég egy tetőtéri lakás kialakításának a helyszínén. Csupa 
gipszkartonos megoldás van bevetve, és semmi gányolás jellegenincs a 
dolognak.

> Meg én is a tömör kisméretű tégla híve vagyok, ha falról van

Miért nem mészkő vagy szikla? :-) Érdekes nálunk ez a hagyományőrzési 
felfogás, csak ne legyen kötelező. Kisméretű tégla, rendben, bár az is 
téglagyárban készül. Cement, az meg szintén a modern nagyipar terméke 
(kohósalak portlandcement, tehát kohó, de nem földbe vájt valami, hanam 
valami nagyüzem...). Szóval hol itt az a nagybüdös hagyományőrzés? Hát még 
a szerszámok is, amikkel fel vannak dolgozva az anyagok, betonkeverő, acél 
kőműves kanál... mind mai ipari termékek!

De nem akarok semmi jónak az elrontója lenni, csak ezeken mindig somolygok 
egy kicsit.

> Mondjuk ehhez a puffertartályhoz teljes központi fűtés kiépítése
> szükséges, amiből csak a csövezés harmada van meg, a többi meg igen
> sokba kerül. Ráadásul nem is igazán jó alacsony hőmérsékletű fűtéshez,
> mert padlófűtés nem készült és nem is fog.

Akkor nem kerül sokba, ha a végleges hőszigetelésre van méretezve. A 
padlófűtés amúgy is úri huncutság, meg vízerek, hartmann háló... szóval 
szar. :-)

> Még esővízgyűjtő tartály lenne jó olyan 20-30 m3, mert a kút nagyon
> kemény vizet ad, de ez igen drága lenne most. (vagy teszünk rá, hogy
> az unokák kertje elszikesedik-e) Meg hát első a hőszigetelés.

Esővizet nagyon olcsón lehet gyűjteni kerti locsoláshoz meg hasonlókhoz. 
Minden nyáron minden reklámanyag tömve van műanyag kerti medencékkel. Ha 
nem napon van, és nem ugrál benne senki, meg nem tövises talajra rakják, 
akár sok évig is szolgálhat.

>> ez lenne beburkolva belülről pp lemezzel. Nem kör alakú kéne, hanem
>> vagy ellipszis vagy szögletes, mert a pp-nek jelentős a
>> hőtágulása... ezt még nem
>
> Akkor több helye van elmozdulni?

Csak akkor, ha van módja alakváltoztatásra. Pl ha szögletes, akkor a 
sarkok táján úgy tud elhúzódni a támasztó felületekről, hogy a többi 
részen a víz odanyomhatja a mögötte lévő falnak. Ha kerek, akkor nagyon 
gáz, mert az egésznek összehúzódáskor ki kell bírnia az egész víznyomást. 
Ha ovális, főleg, ha a végei kis sugarúak, ott el tud jönni a faltól. Na 
presze ez az egész akkor igaz, ha forró állapotban fexik fel mindenütt. 



További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról