[Epitesz-barkacs] hoszigeteles, futes
jhidvegi
jhidvegi at gmail.com
2009. Feb. 14., Szo, 14:09:12 CET
Balázs Bámer wrote:
> Jaj, a talajvíz -16 méteren van. Gondolkodtam én is, hogy ez hogy
> viselkedik. Valamennyi csak elmegy arra is. Mondjuk azért jó, hogy
> nincs "rendesen" lehőszigetelve, mert akkor nem lenne meg ez a
> kapacitás, ami akkor jó, ha télen elmegyünk valahova, és közben nincs
> fűtés.
Igen, ez sokat jelent.
Amióta itt a listán felmerült ez a hődomb gondolat, azon filózgatok, hogy
hogyan lehetne ezt kipróbálni. Legjobb lenne elsőre számítógéppel
modellezni, de ahhoz nem értek. A próba abból állna, hogy lefúrok mondjuk
5m mélyre egy lyukat, abba belevezetek egy U alakú csövet, aminek a vizét
napkollektorral egész nyáron fullra fűtöm, szóval hogy a talaj jódarabon
felmelegedjen a cső körül. Aztán megnézni, hogy télen ebből mi hozható ki.
Lehet, hogy az 5 méter kevés, mert fölfelé is fog jönni a hő, de legalább
meglátom, hogy mekkora területen és meddig fog mondjuk a hó olvadni.
Ahhoz sajna kevés a tudásom, hogy kiszámoljam, mi az ábra. Mindenféle
diffegyenleteket kéne megoldani. Egy biztosnak tűnik: ha nincs talajvíz
átáramlás, eláramlás, akkor a felfűtés hatása a cső körül korlátozott
távolságra jut csak el. Valszleg mondjuk 10m-rel odébb laborhőmérő se
tudna számottevő melegedést kimutatni. Tehát legalább hőszivattyú számára
az egész beletolt hő zöme visszanyerhető.
Aztán lehet, hogy az esővíz mégis átáramlik, és elszállítja a hőt, akkor
bakfity. Esetleg a ház alá fúrt lyuk védettebb, az még működhet.
> Hááát, valami ilyesmi a cél. Az ablakok részben háromrétegűek lesznek
> a párásodási probléma miatt (meg elég kicsi költséggel bővíthetők).
> Kicsit szokatlanok lesznek, de ez van.
Szerintem, ha megcsinálod az energiavisszanyerős szellőző rendszert, akkor
meg fog szűnni ez a párásodási probléma. Vagy az ablakokat úgy alakítod
át, hogy a plusz réteg is termo üveg legyen. :-) tehát 4 réteg.
>> Ez a gondolat engem is erősen foglalkoztat. Van egy ismerősöm, aki
>> pp-ből tud mindenféle kádakat meg béleléseket csinálni. Egy ilyen
> Ez milyen vastag? Ha mindig víz van benne, és beássuk a földbe, és nem
> jár rajta teherautó, akkor kell köréje beton?
Mármint a polipropilén? Olyan vastag, amilyet akar az ember, de nem olcsó
annyag annyira, hogy eleressze az ember a fantáziáját nagyon.
> Mert gondolkodtam
> ilyenen, még az alapozáskor is néztem, hova lehet betenni a tíz
> köbméteres tartályt (-: de mivel lóvé nem volt rá, nem kérdeztem meg a
> feleségemet. Mondjuk ezen a képen
> http://www.permanent.hu/kepek/solar/tankbuilding1.jpg
Műszaki kérdésekben női pofákat vágni válóok! :-)
> Azt nem engedte, hogy egy belső fallá vált félméteres falba az ablak
> helyére bojlerbelsőket rejtsek a leendő napkollektornak.
Indok?
> Igaz, nehéz
> lett volna rendesen megcsinálni, mert csak gipszkartonos tákolás jöhet
> szóba.
Jártam nemrég egy tetőtéri lakás kialakításának a helyszínén. Csupa
gipszkartonos megoldás van bevetve, és semmi gányolás jellegenincs a
dolognak.
> Meg én is a tömör kisméretű tégla híve vagyok, ha falról van
Miért nem mészkő vagy szikla? :-) Érdekes nálunk ez a hagyományőrzési
felfogás, csak ne legyen kötelező. Kisméretű tégla, rendben, bár az is
téglagyárban készül. Cement, az meg szintén a modern nagyipar terméke
(kohósalak portlandcement, tehát kohó, de nem földbe vájt valami, hanam
valami nagyüzem...). Szóval hol itt az a nagybüdös hagyományőrzés? Hát még
a szerszámok is, amikkel fel vannak dolgozva az anyagok, betonkeverő, acél
kőműves kanál... mind mai ipari termékek!
De nem akarok semmi jónak az elrontója lenni, csak ezeken mindig somolygok
egy kicsit.
> Mondjuk ehhez a puffertartályhoz teljes központi fűtés kiépítése
> szükséges, amiből csak a csövezés harmada van meg, a többi meg igen
> sokba kerül. Ráadásul nem is igazán jó alacsony hőmérsékletű fűtéshez,
> mert padlófűtés nem készült és nem is fog.
Akkor nem kerül sokba, ha a végleges hőszigetelésre van méretezve. A
padlófűtés amúgy is úri huncutság, meg vízerek, hartmann háló... szóval
szar. :-)
> Még esővízgyűjtő tartály lenne jó olyan 20-30 m3, mert a kút nagyon
> kemény vizet ad, de ez igen drága lenne most. (vagy teszünk rá, hogy
> az unokák kertje elszikesedik-e) Meg hát első a hőszigetelés.
Esővizet nagyon olcsón lehet gyűjteni kerti locsoláshoz meg hasonlókhoz.
Minden nyáron minden reklámanyag tömve van műanyag kerti medencékkel. Ha
nem napon van, és nem ugrál benne senki, meg nem tövises talajra rakják,
akár sok évig is szolgálhat.
>> ez lenne beburkolva belülről pp lemezzel. Nem kör alakú kéne, hanem
>> vagy ellipszis vagy szögletes, mert a pp-nek jelentős a
>> hőtágulása... ezt még nem
>
> Akkor több helye van elmozdulni?
Csak akkor, ha van módja alakváltoztatásra. Pl ha szögletes, akkor a
sarkok táján úgy tud elhúzódni a támasztó felületekről, hogy a többi
részen a víz odanyomhatja a mögötte lévő falnak. Ha kerek, akkor nagyon
gáz, mert az egésznek összehúzódáskor ki kell bírnia az egész víznyomást.
Ha ovális, főleg, ha a végei kis sugarúak, ott el tud jönni a faltól. Na
presze ez az egész akkor igaz, ha forró állapotban fexik fel mindenütt.
További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról