[Epitesz-barkacs] butulas

[gyapo]

>persze lehet, ami sokat elmond a mûrõl. Ám a Pitagorasz-tétel vagy
>akár az asszociativitás megértése gondolkodást, erõfeszítést, tanulást
>is megkövetel.

Azt hiszem a gondolkodas kulcsfontossagu. 
Gondolkodni persze nem csak muszaki dolgokrol 
lehet, lasd gorog filozofusok stb. Az altalam 
veglenyeknek nevezett tomeg legfontosabb ismerve, 
hogy nem szeret gondolkodni. A tanulas sem megy 
gondolkodas nelkul, tehat tanulni sem szeret. 
Tanulas nelkul viszont osztonleny marad, mint az 
allatok. Es ebbol sok baj szarmazik a mai tarsadalomban.

> > beszélni képes szerszám. Sokan éreztetik is, ez a fajta lény nem is ember,
> > csak szerszám. Lenyugözi oket egyes dolgok ismerete, akár bámulatba is ejti

Hogy en ereztetem-e a humanokkal, hogy lenezem 
oket a butasaguk miatt, az az en intelligenciamon 
mulik. Ettol meg a problema ugyanugy letezik, 
vagyis hogy butak. Foleg ervenyes ez a veglenyekre.

>megakaszthatja a társalgást. Általában lehet beszélgetni a humán
>dolgokról, de Pitagorasz-tételrõl szakbarbárság.

Nade arrol nem is szoktunk. Tudassal es 
kivancsisaggal rendelkezo emberek nem tetelekrol 
beszelgetnek, hanem a vilag mukodeserol. Esetleg 
beszelgetes kozben fel lehet hasznalni 
teteleket/kepleteket/egyenleteket a kijelentesek 
bizonyitasara. A lenyeg a tudasvagy, ami az ilyen 
embert mozgatja, ezt hianyolom en a tomegbol.

> > némelyiket, de akkor is alacsonyabb rendu. A mobil lehet pl egy nagyon
> > bonyolult eszköz és rendszer, de kit érdekel? A lényeg az, amit mondanak

Valoszinuleg nem fontos, hogy valaki a mobil 
szerkezetet ismerje. De ennek ellenere vazlatosan 
a muszaki emberek egy jo resze le tudna rajzolni. 
Elgondolkodna, hogy mit is csinal a mobil, es 
blokkokban ossze tudna foglalni, hogy mi kell 
ehhez. A vegleny nem. Meg a human sem.

>gépészetben már iszonyt fehér foltok vannak. Nem tudom pl. mi az a
>common rail dízel (jó, rákeresek, ha kell), pedig itt cikázik

De mar hallottad a kifejezest, le tudtad irni. Ez 
a lenyeg, az informacioszerzes. Ebbol all a 
tanulas, az ismeretek begyujtese. Termeszetes, 
hogy nem lehet mindent tudni, de torekedni kell a 
folyamatos tanulasra, a dolgok megismeresere. Ezt 
a torekvest hianyolom a mai emberbol.

> > aszondom, hogy a mai iskolarendszer totál 
> alkalmatlan erre. Kevesen kedvelik
> > mindkét irányt, sokakat mindkettotol elriaszt 
> ez a fajta iskola, és maradnak
>
>Ez biztos így van. Jó tanárok kellenének, kevesebb lexikus ismeret,
>több összefüggés.

Az iskola egy osszetett kerdes, jo sok eve 
beszelgetek rola ma mar nyugdijas pedagogus 
szuleimmel. Nehezen tudom elfogadni, hogy 
genetikailag is meghatarozott a tanulasi 
kepesseg. Egyik ember egesz eleteben tanul, 
onmagatol, a masik meg total ures fejjel eli le 
az eletet, eszik, alszik, szaporodik. Ha ez 
utobbiakat sikerulne motivalni az ismeretszerzesre, az nagyszeru dolog lenne.

>  Engem ma kifejezetten érdekel a történelem, pedig
>gimiben utáltam, mert magolni kellett. Csata háború után évszámokkal,
>semmi más nem jött át. Pedig gazdasági, irodalmi összefüggésekkel
>máris életszagúbb lesz. Persze ehhez olyan tanár kell, aki ezt baromi
>jól át tudja adni, amibõl viszont igen kevés lehet.

Nekem a kemia volt ilyen. A suliban nem 
szerettem, aztan mikor mar dolgoztam elkezdtem 
"kemiazni". Vettem konyveket, olvastam es 
folyamatosan kiserleteztem. Nagyon jo idoszak 
volt, sokkal tobbet tanultam a kemiarol, mint az 
iskolaban. Most, hogy mar idosodok, inkabb a 
gondolkodassal foglalkozom szivesebben, a 
manualis pepecselest hagyom a fiatalokra. :)

Udv.: gyapo

gyapokuk at cfwpont.hu