[Epitesz-barkacs] szilvalekvár

[jhidvegi]

vajk fekete wrote:
> oopsz. megvan hol a kulonbseg.
>
> te vegig feltetelezed, hogy a lekvart forralassal suritjuk.
> nahat ez tokre nem igaz. ha igaz lenne:

Má mé ne lenne igaz? Csak úgy tud besűrűsödni, ha sok vizet eltávolítasz 
belőle. A Szepygab által leírt módszernek is ez a lényege, az is azt 
teszi, hogy úgy távolít el vizet, hogy ne süljön oda az edényhez.

>  - tehetnenk ra fedot, a goz ugyis kimegy alola

Így van.

>  - bugyogna az egesz mint allat, szarra frocskolne mindent lekvarral.

Erre nincs szükség, csak annyi hőt kell beletolni, amennyi kiforralja 
szelíden, odaégés nélkül a vizet. Ehhez a legjobb módszer, ha a hőközlő 
felület jó nagy, sőt, legjobb, ha az egész edény felülete.

>  - meg oda is eghetne, mert amibol elfogyott a viz, az szaraz, 
> viszonylag hoszigetelo,
> noveli a holepcsot, a nedves resz 100 fok felett tartasahoz egyre 
> nagyobb homerseklet
> kellene az edeny falan.

Minek adni neki a kakaót, mint állat? Persze szabad tűzön csinálva ez 
történne, ha nem kevergetnék. Na de itt pont arról van szó, hogy ezt 
akarjuk elkerülni.

> a lekvar suriteset a parolgas vegzi! nincs bugyborekolas, frecseges a 
> sutoben. csak
> intenziv parolgas. ahhoz, hogy ez intenziv legyen, szukseges, hogy ne 
> telitett goz
> legyen felette.

Nem szükséges. Nem fog hevesen forrni akkor sem, amikor fedő alatt van. 
Mindenképpen annyi lesz a távozó gőz, amennyi hőt beküldesz. Na jó, lehet 
csak párolgásra is bazírozni, de mitől fog beljebbről feljutni a víz, ha 
feljebb levegő van? Megtörténhetne, hogy felül képződik egy kemény, sűrű 
réteg. Ahogy pl a szabadon hagyott festék is bebőrösödik a tetején, mert 
onnan valóban csak párolgással megy el az oldószer. Szerintem ez nem jó, 
rászoruk a kevergetésre. Ha a kevergetést akarod elkerülni, a lekvár 
fölött telített gőznek kell lennie.

A dolog lényege az, hogy ha koncentrált tűzön van a fazék, akkor kis 
felületen megy be a hő, és az nem lehet kevés, mert a forró edény fala sok 
hőt lead. Ezért azon a részen, ahol bemegy a hő, ott szépen először 
besűrűsödik, majd odasül, mert ott relatíve intenzív forrás lesz, és nincs 
anyagcserebere, meg rossz a hővezetés.

hjozsi