[Epitesz-barkacs] Párátlanító gép

[jhidvegi]

Merlin Power wrote:

>> Pincében evidens, hogy magas a páratartalom, ha nincs
>> teknőszigetelés, mert a talaj nedvessége megteszi a magáét. Nyáron a
>> legvadabb, mert akkor még az is belejátszik, hogy kintről is bejut a
>> levegő, ami lehül akár 20 fok alá is, amihez már szintén ilyen magas
>> rel. páratartalom tartozik.
>
> Evidensnek evidens, de a 90 feletti azért már nem annyira.

Pincéje válogatja. Láttam már nyaraló pincéjét is, minden tök rozsdás lett. Ott 
szabad talaj volt egy részen, ami mindig nedves volt, mert a talaj mindig nedves 
volt, az kintről kapta az utánpótlást. (Tudod, ha leásol bárhol Mo-on 1m-re ott 
már nedves talajt fogsz találni.)

Na most, ha van egy zárt (!) térben állandóan nedves felület, akkor ott a 
páratartalom elvileg 100% kell legyen. Ha nem annyi, akkor van valami légcsere. 
Ugyanis mindaddig innen a nedves felületről víz kerül a levegőbe (száradni akar 
a felület), amig a páratartalom el nem éri a 100%-ot.

>> Mértél fogyasztást is?
>>
> Nem mértem, nem is szándékoztam, a páratartalom csökkentése kiemelt
> fontosságú volt!

Világos, és érthető is, nem akartam ellentétbe állítani ezt a két dolgot, csak 
érdekelt volna, mekkora energia tartozik a készülék esetén a 300 literhez.

Én klímával próbáltam, valami 1,1 liter/óra volt asszem a tapasztalatom kb 
1kW-os teljesítmény-felvétel mellett.

> Kétfajta fűtés jön szóba a készüléknél:
> - az egyik a saját hőcserélőjének a leolvasztásához használatos
> elektromos fűtés, ez nem lehet egy nagyfogyasztó

Aha, szóval le kell olvassza! Elvileg ennek úgy kéne működnie, hogy nem is hűti 
le nulla alé, így állandóan lecsapódik rajta a pára, és folyik le a lemezeken. A 
klímában szinte esik az eső. :-) Láthatóan elég intenzíven hurcolkodnak lefelé a 
vícseppek a lemezek között, és folyik aztán ki a csövön.

> - a másik egy kiegészítő fűtésnek használható, külön kapcsolható
> villamos fűtés, ez a leírása szerint 750W-tal dolgozik.

Pont ez az, amit nem sikerült megértenem, hogy miért fontos. De biztos van 
valami oka.

Az persze vilcsó, hogy ha a levegő pl 3 fokos, akkor nulláig lehűtve sok vizet 
nem lehet kivonni belőle, viszont, ha a levegő 20 fokos, és azt hűtöm le 
nulláig, akkor ott már jelentős lehet a párakicsapódás.

Szakaszos üzemben persze a leghidegebb levegőből is lehet vizet kivonni. Pl 
fűtés üzemmódban a klíma a kültéri egységben hűt, és akár -10 fokban is 
lederesedik, aztán amikor már nem tudja átáramoltatni a venti a levegőt a 
hőcserélőn, ezt észreveszi bent a szabályozó (gondolom ilyenkor drasztikusan 
elkezd hűlni a töltet), és átvált leolvasztásba. Ilyenkor aztán csak úgy ömlik 
lefelé a víz a kültériről. Ha tartósan fagy van, akkor bazi nagy, többtíz kilós 
jégtömb halmozódik fel alatta, mert ugye ahogy lecsurog, meg is fagy.

Ezzel a mondókával csak azt akartam mondani, hogy ilyen szakaszos 
hűtéssel-leolvasztással akár vadhideg levegőből is lehet nedvességet kiszedni 
anélkül, hogy felfűtenénk a levegőt.

Más kérdés, hogy egy ilyen légszárítóba bement villamos teljesítmény a 
helyiséget fűti mindenképpen, és még a lecsapatott nedvesség energiaelvonása is 
a levegőbe kerül hőként. Szóval nem olyan szar fűtőrendszer, ha így nézzük. 
Lehet, hogy a gázfűtéssel összemérhető, ezért is lett volna érdekes az 
energiafogyasztás.

Ezesetben viszont, ha a zaj nem számít, nincs kizárva, hogy mégse gazdaságtalan 
üzemeltetni. Persze a szellőzés a per kop 20m3/óra körüli szint miatt nem 
mellőzendő.

hjozsi