[Epitesz-barkacs] nemet energia m.o.-on

[jhidvegi]

Auth Gábor wrote:

>   Nem 100 százalék, de a hivatalos úton leadott autókból
> újrahasznosítják, ahogy a becserélt akkukat is. Szlovéniában van egy
> nagyobb újrahasznosító központ, oda hordják.

Nem csak akkor kerül ki az autóból aksi, amikor vége az életének, hanem közben 
is, nem is biztos, hogy csak 1. Ezek meg a cigányok által lesznek elhordva és 
talán olvasztgatva is. Mi lesz ezekből és azokból, amik még így se kerülnek 
semmi érdemi helyre?

>   Nagyon sok elektronikai cucc kerül kommunális szemétbe, ott pedig
> nem lehet szelektíven hasznosítani.

Tehát itt kell elfogni a dolgot, nem kéne oda kerüljön. Persze kérdés, hogy 
hova.

>   Gondolom kellett az iparnak valamennyi idő, amíg kitapasztalta a
> RoHS termékek ciklusát. Nálunk szinte minden elektronikai cucc RoHS,
> ebből egyedül a DVD lejátszóban ment el a hang (mint írtam volt),

ezt már többször felfedeztem, hogy "írtam volt". Ha az előző emiledet 
visszanézem, nem írtad benne, és nem tudom, a témában mikor írtad. Tehát kellene 
emlékeznie az olvasónak olyanra, amit szerintem nem írtál, vagy tuti nem a 
témában.

>   RoHS ugye 5-10 éves technológiai múlttal rendelkezik, ez elmegy
> akkor, amikor olyan helyekre tesszük, amelyek könnyen cserélhetőek,
> de egy 20 évre tervezett műholdhoz nem lehet odajárkálni, ugyanakkor
> elképzelhető, hogy simán bírná a RoHS technológiával is 20 évig, csak
> kell technológiai tapasztalat, hogy valóban bírja-e ennyi ideig.

Lehet, hogy majd kialakul a dolog. Most úgy látom, hogy van benne egy halom 
bizonytalanság. Én pl olyan hibákat találtam, hogy a lötstop lakk szélénél, ahol 
hirtelen van változás a nyákon, láthatatlanul megszakad a fólia, ahol kilép a 
forrasztás alól, és rögtön a lakk alatt folytatódik. Biztos van erre valami jó 
megoldás, de ezeknek a tömeges megszakadása mintha összefüggene ezzel a 
technológiával. Majd lehet, hogy veszek egy kevés ilyen forraszanyagot, és 
letesztelem egy kísérletre:

Ha az asztalra rakok egy darab forrasztócint (tehát ón-ólom ötvözetet) úgy, hogy 
lerögzítem egy részét, más része meg kinyúlik az asztal szélétől vizszintesen, 
akkor idővel lekonyul, és ha az idő jó hosszú, akkor akár úgy le fog lógni, mint 
egy cérnaszál, tehát függőletesen. Azaz ez a hagyományos forraszanyag szinte a 
végtelenségig képes hidegfolyni, ami ebből a szempontból hasznos, mert elég 
rövid idő alatt teljesen mechanikai feszültségtől mentes lesz a nyák.
Kérdés, hogy az ólommentes is képes-e erre, vagy az egyáltalán nem, vagy csak 
bizonyos max fesz fölött folyik. Ha jelentős maradékfesz van a forrasztásban, 
akkor ez a nyák bármilyen okú mozgásával együtt tényleg idővel eltörheti a 
forrasztás alól kilépő keskeny fóliát.

Most jut eszembe, hogy van is itthon ilyen, igaz, hogy az vízvezetékes cucc, 
tömör ón, ki is próbálom, aztán elmesélem. Aztán persze egy elektronikai célút 
is be kéne szerezni.

hjozsi