[Epitesz-barkacs] szurkeviz volt pusztult indirekt

jhidvegi jhidvegi at gmail.com
2010. Okt. 6., Sze, 09:59:17 CEST


szepygab at gmail.com wrote:

> Én ezen az oldalon, a galéria harmadánál levő képet néztem:
> http://hvg.hu/nagyitas/20101004_devecser_nagyitas_fotogaleria

Nem akármilyen képek vannak itt!
Kis gonoszkodás: van olyan kép, amin a faszi maszkja le van húzva, és dohányzik. 
:-) Fő az egészség - fazékban.

Másik kép: tűzoltó fecskendőjéből épphogy jön a lé. Kiváló 
prosztatagyogyóreklám. :-)

Na de komolyabbra véve...

> Egyrészt az látszik, hogy szikla módjára összekötött anyag volt az a
> gát, ahogy írta valaki, kohósalakból.
> Jól látható, hogy családi ház méretű tömbök mozdultak meg.

Épp ez a lényeg, ezt nehéz felfogni. Ennek az anyagnak, amiből a gát van, 
húzószilárdsága is van. Tehát elvileg a saroknál kéne a legerősebb legyen, mert 
a két, egymásra merőleges rész a végénél egymást fogja.

Másrészt, ha ettől el is tekintünk, a saroknál van a legkisebb bentről jövő 
nyomásnak kitett felület, amivel szemben a legnagyobb megtámasztási felület van 
akár alul, akár kívül.

Néha olyan érzésem is van, hogy itt nem is ilyen anyagból volt a gát, hanem csak 
simán földdel volt a két csík vége lezárva. Vagy mittudomén külön építették az 
egyes oldalfalakat, és ahol összeérkeztek, ott semmi nem kötötte össze a 
végeket. Vagy csináltak egy végelemet, a "sarokelemet" időben külön csinálták, 
és ez nem kötött hozzá a csíkokhoz. Sokféle variáció van, de az, hogy minden 
egybe volt, és itt volt a leggyengébb geometriai okokból, ezért ment szét itt, 
az képtelenség.

> aljával lehetett velemi gond. Mintha az nem kapaszkodott volna eléggé
> a talajhoz , és kicsúszott volna.

Igen, ez is lehet, de miért a sarok? Gondold meg, ennek kb 10m az 
alapvastagsága. Tehát ha bent veszel egy 20m-es szélességű kifolyási csíkot, 
azzal szemben kint nem 20, hanem 40m támasz lehetőség áll.

Egy dolog szól mégis a sarok mellett statikailag: ha itt megmozdul az anyag, 
akkor egyből el tud válni a többitől, míg ha valahol a csík közepén mozdul el, 
akkor ki kell csúsznia - hacsaknem valami V alakú darab mozdul ki.

> Nem a teteje ment el, és a kiömlő
> zagy erodálta az alsó rétegeket is, mert csak alul vörös a
> törésfelület. Jóval mélyebben van a vörös teteje, mint a tározóban
> volt a szint.

Igen, én ezt úgy magyaráznám, ha bárki kiváncsi volna rá :), hogy kimozdult az 
egész, és lent folyt a lé, méghozzá nem egyszerre, hanem ahogy jött a tó egész 
felületéről (valami 280ezer m2-ről) az utánpótlás.

Viszont a vörös anyag alja is egyből kiment, nem a tetején kezdett csurdogálni. 
Szóval itt nem volt összeállva a töltet.

Vagy: nem zárnék ki valami szabotázst, valami kisebb robbantást, ami nem is 
hallatszott, mert belefúrtak esetleg a gátba, és ott, fojtva történt. 
(Összeesküvés-elmélet n-edik. :) Az üzemeltetők vagy tulajok helyében én bizony 
felvetném ezt a verziót, talán modellkísérletekkel is be lehet bizonyítani, hogy 
semmiképpen nem a saroknak kellett volna elindulnia ezen a módon.)

hjozsi 



További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról