[Epitesz-barkacs] vorosiszap megint

[jhidvegi]

Érdekes irányban alakulnak a dolgok.
Az esemény kapcsán már az uniós szintű mindenféle szabályok változtatására, újak
megalkotására is készülnek. Ebben technikai, pénzügyi és biztosítási
feltételeket változtatnának meg.

Bennem kezd kialakulni egy olyan vélemény, hogy itt tényleg lehetséges, hogy
nincs felelős. A dolog hasonlít ahhoz, mint amikor még nem ismerték a fáradás
jelenségét, és vasúti kocsik tengelyei törtek el úgy, hogy nem tudták, miért.
Aztán megismerték, figyelembevették, és onnantól béke van.

Itt vajon mi lehet ez a jelenség?

Egy ilyen tárolókazettában sok év alatt gyűlik össze a cucc. Úgy működik, mint
megtudtam szakértői riportokból, hogy ez a vörösiszap folyamatosan kerül ki a
tárolóba úgy, hogy jelentős ellenáramú mosás által töredékére csökkentik a
lúgtartalmát. Aztán persze a tározóban szárad, ülepszik, eközben feldúsul a lúg
a tetején úszó lében, ezt visszavezetik, és újra felhasználják. Sőt, a gátak
tövében is vannak ún. csurgalékvíz visszavezetésére szolgáló csövek. Nagyon
kevés lúgot kell közömbösíteni, és kiereszteni. Szóval ki van ez találva.

Na most! (Itt jön az elképzelésem, ami akár baromság is lehet):

Szeritnem a gát statikus nyomásra van méretezve. (Nem tudom, de feltételezem.)

Lehet, hogy a sok évig ülepedő, száradó anyag megtartja magát már, és a gát
melletti csurgalékvíz-elvezetőkben nem csak folyadék, hanem iszap is áramlik
valamelyest visszafelé, szóval történhet valami olyan, hogy kissé leválik a
gátról az összeállt iszaptömeg, megtartja magát, kimosódik anyag a gátnál.

Ezután jön a probléma, amire nincs méretezve a gát: ha többtízezer tonna iszap,
ami nem nyomódik neki úgy a gátnak, mint egy folyadék, ha elég nagyra nőtt benne
a nyírófesz, egyszercsak megsúvadhat, megcsúszhat, és kicsi elmozdulással, de a
bazi nagy tömeg miatt óriási erővel lökhet a gáton. Sokkal nagyobbal, mint
amekkora a statikus hidrosztatikai nyomás lenne, ráadásul kedvezőtlenebb
erőeloszlással, sokkal följebb is hathat nagyon nagy erő. Ettől egyszerűen
eltörik, és már a hidrosztatikai nyomás megtartására se képes, kiszakad és a
fentről jövő lé eldodorja az egész elmozdult darabot.

Vajon, ha az ezután következő, sok évig tartó vizsgálatok ilyesmit állapítanának
meg, az nem arra vezetne, hogy nincs felelős, illetve a továbbiakban ezt is
figyelembe vevő gátakat kell építeni, illetve a meglévőket ennek megfelelően meg
kell erősíteni? Hiszen olyan jelenségről van szó, amit eddig nem tapasztaltak,
nem épült be a műszaki gyakorlatba.

Láttam képeket, amiken az látszik, hogy nem csak a saroknál, hanem arrébb is
megmozdult az egész hóbelevanc. A gát alja valami 65m széles, ennél hosszabban
mozdult meg a gát a vasút felőli oldalon legalábbis, és szakadtak le belőle nem
kis darabok a deformációtól. Szóval itt marha nagy erő kellett, hogy fellépjen,
amit csak a fenti módon tudok elképzelni. (Tudom, ki nem szarja le, hogy miket
képzelek.  )

Ha így volna, és erre eddig nem gondoltak volna, akkor a világ tanulhat belőle,
és az anyagiakat is a világ dobhatná össze, de legalábbis az eu. Úgy a
kárenyhítésre, kártérítésre, mint a kármegelőzésre.

Ha új szabályokat alkotnak, amik ilyesmi műszaki dolgokat is tartalmaznak, az
szerintem mindenféle felelősséget levesz a korábbi állapot megteremtőiről. Az
üzemekről is, meg a szabályok szerinti működést ellenőrző hatóságok válláról is.

Mi a véleményetek?

hjozsi 
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: nem elérhető
Type: image/gif
Size: 93 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://lists.javaforum.hu/pipermail/epitesz/attachments/20101008/808294e8/attachment.gif>