[Epitesz-barkacs] vorosiszap megint

[vajk fekete]

sajnos en hajlamos vagyok gazdasagi oldalrol megkozeliteni a dolgot. 

80% biztos vagyok benne, hogy egyszeruen a penzugyi hatekonysagra hangoltak a 
muszaki folyamatokat, es a vegen valahol tulvallaltak magukat. persze ha ekozben 
a torvenyeken belul maradtak, akkor tenyleg nincs felelos. (max aki a torvenyt 
hozta)

tobb meter magasan kellett legyen a viz a gaton belul. ha a cuccot arra 
hasznaljak, amire eredetileg valo, hogy leuljon a cucc es parologjon a viz, 
akkor nem kell tobb meter viz a tetejere. volt is olyan az elejen, hogy nem is 
lett volna szabad ennyire tomeny legyen. siman lehet, hogy a technologia mukodik 
a ph11 viz visszaforgatasara is, de kicsit koltseghatekonyabb ha hagyjak kint 
ph11.5-re tomenyedni, vagy ph12-re, vagy tobbre. es miert van 14% al2o3 az 
iszapban? mert olcsobb a nagyjat kivenni, az aprajat bennehagyni, hiszen 
kulszini fejtesbol olcson jon a bauxit?

vajk



________________________________
From: jhidvegi <jhidvegi at gmail.com>
To: Amatőr építészek és barkácsolók klubja  <epitesz at lists.javaforum.hu>
Sent: Fri, 8 October, 2010 13:40:12
Subject: [Epitesz-barkacs] vorosiszap megint

Érdekes irányban alakulnak a dolgok.
Az esemény kapcsán már az uniós szintű mindenféle szabályok változtatására, újak
megalkotására is készülnek. Ebben technikai, pénzügyi és biztosítási
feltételeket változtatnának meg.

Bennem kezd kialakulni egy olyan vélemény, hogy itt tényleg lehetséges, hogy
nincs felelős. A dolog hasonlít ahhoz, mint amikor még nem ismerték a fáradás
jelenségét, és vasúti kocsik tengelyei törtek el úgy, hogy nem tudták, miért.
Aztán megismerték, figyelembevették, és onnantól béke van.

Itt vajon mi lehet ez a jelenség?

Egy ilyen tárolókazettában sok év alatt gyűlik össze a cucc. Úgy működik, mint
megtudtam szakértői riportokból, hogy ez a vörösiszap folyamatosan kerül ki a
tárolóba úgy, hogy jelentős ellenáramú mosás által töredékére csökkentik a
lúgtartalmát. Aztán persze a tározóban szárad, ülepszik, eközben feldúsul a lúg
a tetején úszó lében, ezt visszavezetik, és újra felhasználják. Sőt, a gátak
tövében is vannak ún. csurgalékvíz visszavezetésére szolgáló csövek. Nagyon
kevés lúgot kell közömbösíteni, és kiereszteni. Szóval ki van ez találva.

Na most! (Itt jön az elképzelésem, ami akár baromság is lehet):

Szeritnem a gát statikus nyomásra van méretezve. (Nem tudom, de feltételezem.)

Lehet, hogy a sok évig ülepedő, száradó anyag megtartja magát már, és a gát
melletti csurgalékvíz-elvezetőkben nem csak folyadék, hanem iszap is áramlik
valamelyest visszafelé, szóval történhet valami olyan, hogy kissé leválik a
gátról az összeállt iszaptömeg, megtartja magát, kimosódik anyag a gátnál.

Ezután jön a probléma, amire nincs méretezve a gát: ha többtízezer tonna iszap,
ami nem nyomódik neki úgy a gátnak, mint egy folyadék, ha elég nagyra nőtt benne
a nyírófesz, egyszercsak megsúvadhat, megcsúszhat, és kicsi elmozdulással, de a
bazi nagy tömeg miatt óriási erővel lökhet a gáton. Sokkal nagyobbal, mint
amekkora a statikus hidrosztatikai nyomás lenne, ráadásul kedvezőtlenebb
erőeloszlással, sokkal följebb is hathat nagyon nagy erő. Ettől egyszerűen
eltörik, és már a hidrosztatikai nyomás megtartására se képes, kiszakad és a
fentről jövő lé eldodorja az egész elmozdult darabot.

Vajon, ha az ezután következő, sok évig tartó vizsgálatok ilyesmit állapítanának
meg, az nem arra vezetne, hogy nincs felelős, illetve a továbbiakban ezt is
figyelembe vevő gátakat kell építeni, illetve a meglévőket ennek megfelelően meg
kell erősíteni? Hiszen olyan jelenségről van szó, amit eddig nem tapasztaltak,
nem épült be a műszaki gyakorlatba.

Láttam képeket, amiken az látszik, hogy nem csak a saroknál, hanem arrébb is
megmozdult az egész hóbelevanc. A gát alja valami 65m széles, ennél hosszabban
mozdult meg a gát a vasút felőli oldalon legalábbis, és szakadtak le belőle nem
kis darabok a deformációtól. Szóval itt marha nagy erő kellett, hogy fellépjen,
amit csak a fenti módon tudok elképzelni. (Tudom, ki nem szarja le, hogy miket
képzelek.  )

Ha így volna, és erre eddig nem gondoltak volna, akkor a világ tanulhat belőle,
és az anyagiakat is a világ dobhatná össze, de legalábbis az eu. Úgy a
kárenyhítésre, kártérítésre, mint a kármegelőzésre.

Ha új szabályokat alkotnak, amik ilyesmi műszaki dolgokat is tartalmaznak, az
szerintem mindenféle felelősséget levesz a korábbi állapot megteremtőiről. Az
üzemekről is, meg a szabályok szerinti működést ellenőrző hatóságok válláról is.

Mi a véleményetek?

hjozsi 


      
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lists.javaforum.hu/pipermail/epitesz/attachments/20101008/57c6f10f/attachment.html>